1 3 4 5

Are you still there?

Yes. Ezzel le is tudnám zárni ezt a posztot. Többen kérdeztétek (mintha olyan sokan lennétek:D), hogy mi van ezzel az izével. Hát ez még van, de nem kerül bele írás. Az ok a szokásos, nem nagyon tudtam semmi olyat kiragadni az életemből ami megérte volna, hogy írjak, ezen felül nem is vagyok elégedett a mostani blog színvonalával poszt tekintetében, régen jobban ment, elmúlt a varázs. A munkában néha vannak autisták, csak az a baj, hogy amilyen gyorsan felkúrom magam rajtuk, olyan gyorsan el is felejtem már, nem maradnak meg, plusz eleve ez az év kezdés elég szar, elég feszült vagyok, szóval akárkin és akármin felbaszom magam egy szempillantás alatt. Az okát nem tudom, ez van, ez most ilyen, meg olyan meg amolyan, majd lesz másmilyen.

Volt ez a balhé a béketéren, az a kis pukk, amitől a cib bank elterült a lehel úton keresztbe. Erről már kifejtettem a véleményem az arckönyvön, de még mindig homályos, hogy mi is lehetett a terv. Nem tudom mi játszódhat le egy ilyen ember fejében, ül otthon egy vasárnap délelőtt, ajj faszom szar az élet, kevés a pénz, a geci bank tehet róla, mit is lehetne csinálni? MEGVAN! Küldjük szét a gecibe! De előtte törjük be egy raiffeisen ablakát, nézzük meg egyáltalán lehetséges-e. Lehetséges, good. Akkor robbantsunk fel egy cib fiókot (lehet itt vette fel a hitelt, vagy egyszer benyelte az ATM a lejárt kártyáját -> rage). Az lett volna a király, ha a cib törhetetlen üveget használt volna. Akkor mi lett volna? Odagurul a 18 biztonsági kamera elé, az otthon összeállított pokolgépével (ad1 lehet ebayen vette, ad2 soha nem írtam még le, hogy pokolgép), odasétál, bebaszná az üveget, de az kacagva annyit közölne vele: not today. No, de nem ez történt, bebaszcsizta az üveget, és szépen becsúsztatta a bombát, majd szólt a hajléktalanoknak, hogy menjenek az árkádok alól, mert itt bizony történés lesz vala. (lehet előtte szólt, ne ugassatok már bele) Elment valameddig, majd (elvileg) mobiltelefonnal elpukkantotta az ajándékot, aminek következtében a bekezdés elején ecsetelt dolog megtörtént. Felmerülhet a kérdés, ettől most jobb? Nem. Biztosító, és ennyi, de a kisbarátunk ugyanúgy a saját szarát fogja vacsorázni hónap végén, annyit ért el vele, hogy csinált pár szabinapot a fiók dolgozóinak, és hogy a cibeseknek nincs egy ideig ATM-jük. Bravo haver, ettől neked biztos jobb, ettől az összes bank visszavonja a hiteleit, sőt a károsultak között szétosztja a kurva anyád. (a heves beszédből az jöhet le, hogy ez felzaklatott, de igazából a szívetek mélyén ti is tudjátok, hogy túl sok fuckot nem givelek, csak próbálom megfejteni – bár hozzátenném, az fájt, hogy a villamos nem járt emiatt, és 1 megállót villamospótlóval kellett utaznom) Az utána következő pár napban rendőrök kakiltak a fiókok előtt, igen, még itt kápon is a 10nm2-es otp előtt is állt egy guardian angel. Jaaa, meg most már sehol nem lehet ottfelejteni semmit, mert minden bomba, és lezárják a fél kerületet. Ezeken felül még felmerül egy erkölcsi kérdés is, mi van ha valaki elpukkant volna a bankkal együtt? Akkor is worth? (így se, de akkor?) Persze nagyon gentleman, hogy a homikat (höhö, homi) elhajtotta, de ezekszerint rálátott a terepre, és akkor robbantotta fel, amikor a Pistike a lehel utca 46ból nem a bank előtt ugrálókötelezett (hajnal negyed ötkor mondjuk ennek az esélye igen csekély). Na de mi van akkor, ha mondjuk a bankban titokban maszturbációs gyakorlatokra épülő csapatépítés zajlott? Vagy továbbmegyek, mondjuk olyan tartófalat is megrogyaszt a cucc, amitől az elsőn békésen szunyókáló Ilonka néni pillanatok leforgása alatt a földszinten találja magát, leszakadt karral az arcában a mennyezet (ezt se írtam még le soha) egy elhanyagolható 80 kilós darabjával? Pont ugyanezt érte volna el azzal ha alkoholosfilccel egy péniszt rajzol a fiók ablakára, és mondjuk elé szarik. És itt jönnek a képbe azok akik emiatt tisztelik (a robbantás miatt, nem azért mert képes lett volna egy filccel faszt rajzolni szarás előtt). Azok pontosan ugyanolyan autista faszjancsik mint a bácsi aki kitalálta ezt az evil plant. Komolyan nem értem néha az emberek gondolkodását. Felmerült az is, hogy a csávókámon fejkamera volt (holyshit, mi van ha én számláztam ki neki?!) és hogy ezt majd biztosan jól feltölti. Ettől én is nagyon félek. Egyik tanult exkolegám felvetette, hogy a mi problémánkat ilyen elven a diákhitel központ felrobbantása oldaná meg. Oh wait. Nem. Sajnos ez egy ilyen kör volt, senki nem gondolta volna (jó, ezt én se hiszem el), hogy a devizahitelesek ekkorát buknak. Aki gondolta az nyilván most selyemszaron kefél a világ minden tájáról érkező prostituáltakkal valahol a bahamákon mézédes gecit szürcsölve. Jó neki. Én holnap szívemben rőzse dalokkal indulok munkába, és két kézzel kiverem közbe háromszor, hogy legalább van.

Ha ezt a sok szart mind végig olvastad akkor bizony te megérdemelsz egy halacskát az üzenőfüzetedbe, és ne feledd 5 halacska egy csikó, 3 csikó egy unikornis, és már csak hatszázkilencet kell aludj, hogy te legyél a legokosabb ugrifüles. Szívesen, hogy elvettem az életedből 2-5 percet annak függvényében mennyire figyeltél amikor olvasni tanultál.

Over and out

Tíránoszaurus Reksz

Keksz. Rég volt már poszt gyermekeim. De most elkészül egy. Tartalmát tekintve még mindig bizonytalan vagyok, mert igazság szerint semmi konkrét dolgot nem tudok kiemelni. Mert nehéz. Én meg kicsi vagyok és törékeny. Várjatok megnézem mit írtam utoljára. Aha, semmi értelmeset. Azóta mi is történt, háttő volt LAN party, amin nem hoztunk szégyent magunkra, szalk után ismét bebizonyítottuk, hogy a munkás ember élete nehéz, ez annyiban kimerült, hogy amikor Törpi éjfélkor megérkezett, én feldúltan mentem ki a kaput kinyitni, majd kérdőre vontam, hogy miért kelt fel, már négy órája aludtam. Éjfélkor. Négy órája. Hagynék időt, de le kell feküdnöm. Mentségemre legyen szólva, utána fennmaradtam 3-ig, de ilyen random korán elalvások voltak még szép számmal. Az utcabál előtti szalk is így nézett ki, utolsó este voltunk fenn éjfélig, sőt akkor negyed egy körül aludtunk el, so fucking hardcore. Mondjuk nálam ez elég paradoxon, mert én hétköznap nem nagyon alszom fél2-2 előtt.
Ezen kívül viszont csak a szokásos, munka, néha haverok, kislány, kiskutya, nagykutya, dinoszaurusz, kávé, játék, elég. Tehát lényeges dolog nem nagyon történt, most már valszeg nem is nagyon fog, mert feltehetőleg egyre több lesz a munka, így még inkább kislány leszek, és még inkább nem fogok semmit csinálni soha. Viszont voltunk tollasozni, ami még mindig nagyon jó móka, és annyira nem is voltunk fakezűek, szal folyt köv. Ezen kívül maximum a BKV-s élményeim vannak, hétvégén volt alkalmam többet használni a tömegközlekedést mint egy normál hétvégén (igen, dolgoztam mindkét nap, vasárnap pont volt értelme:D), és az tűnt fel, hogy az alapból jelentős mennyiségű brazil létszám hatványára emelkedik. Persze ennek lehet az az oka, hogy hétköznap én nem látom őket a buszokon napközben, mert dolgozom, ők pedig nyilván nem, aki dolgozik, az meg nyilván pihen hétvégén (aki olyan helyen dolgozik ahol a hétvége is lehet teli munkanap az most ne nézzen ide, illetve már késő, mert nyilvánvalóan mire ezt elolvastad elolvastad az előtte lévő részt is, az pedig rád nem vonatkozik, így nincs már hátra mint a neutralizáló), így az a kevés magyarság is eltűnik a mixből. Mindenesetre szívet melengető ez a sokszínűség. Nem. Az már csak hab a tortán, hogy a bkv (vagy bkk leszarom) kissé másképp értelmezi a hétvége fogalmát, mivel múlthétre ki volt írva hogy autóbusz pótolja a villamosokat (direkt tekertam rajta egyet, hogy műveltebbnak tűnjak. mi van a táskádben?) hétvégén (szombat-vasárnap a hikomatok kedvéért), de náluk a hétfő délelőtt is hétvége. Persze engem nem lehetett átverni, rögtön tudtam, hogy mi folyik itt amikor csuklós busz hajtott el előttem a külső-szilágyi úton, ami persze nem megszokott. Persze volt aki annyira ostoba volt, hogy beszopta a kékeres faszt, reggel mindig vannak a villamosmegállóban, emberünk megállt a pirosnál, várva hogy átkelhessen, a pótló busz az orra előtt lassított, majd állt be a buszmegállóba, ő meg átsétált a villamoshoz. Dude. A másik nagyagyú az angyalföld forgalmi telepnél volt, odáig járt a pótló, onnan villamos, de a vili a központ felőli oldalon állt, és onnan indult vissza a lehel tér felé, nyilván váltók segítségével a megfelelő vágányra került, de volt olyan ember aki már régesrég rajta volt a villamoson mikor én felszálltam, ergo már egy ideje ott állt, és még azután is vártunk kicsit, majd mikor elindult szomorúan konstatálta, hogy rossz irányba megy. Nem tudom, nekem feltűnt volna ha egy sima megállóban állunk negyedórát, úgy hogy tőlem 20 centire kivan plakátolva, hogy pótlás van innentől-idáig. Na mindegy. Cool story bro.

Over and out

Baszont

Szkuvi plz, dolan plz. Hogy mit mondtál? Kedd van? Nem. Ez már elmúlott 11 óra, baszont, de nem gond mert a pónik hada már elindult a dementoros mezőn keresztül az óperenciás folyóba bele. Tényleg amúgy gondolkodtatok már azon? Igen, én sem. Tehát akkor hogy folytassam a gondolatmenetet ma utaztam villamoson. Igazság szerint 3 alkalommal szálltam ma villamosra. És igen, eltaláltad, buszon is utaztam. Kettő alkalommal a mai nap. Szerintem ezeket fontos tudni, mert amikor majd otthon lesztek egyedül, akkor arra gondoltok, hogy miért nincs egy famili piktur, és akkor rájöttök hogy azért mert én ezen a nem keddi (de amúgy mikor történt akkor még kedd volt) napon használtam a bkvkkkvxd járatait. És nem, nem tájékoztatott a Futár igényes, kifinomult persze jó magyar szokás szerint nem működő rendszere. Hopp az első majdnem teljesen mértékben értelmes mondata a posztnak. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy igen ez volt az amikor teljesen elment a póni borért az erődbe. Abba az erdőbe ami kerek de szögletes és háromszög. Meg a jó öreg paralelepipedon vagy mi a kurva anyja. Nem húzta alá a nyelvtant tanító rendszer, tehát létezik ilyen szó. Sogood. Most olvastam vissza és a borért a póni az ERŐD-be ment, az utána lévő mondatban viszont már erdőt írtam. Fogadjunk te se vetted észre. Ha igen akkor szép munka, kapsz egy csokit. Nem tőlem. Hanem. Hanem elmentek vadászni abba az erdőbe ahol a póni nézte a bort, és nem talált, mert egy erdő, ott pedig nincs bor. Ha van akkor azt valaki oda rakta, de nem az a természetes, hogy az erdőbe megyek a borért. Boltba kell menni erdőért. És akkor amit a boltban már a tündérek beporoztak ondó morzsalékkal azt már lehet bornak hívni. What? Nem kell ezekkel a sorokkal törődni, néha jó random szavakat leírni egymás utána. És helytelenül is jó. Mi van a táskádben? Ezt speciel nem én. Hanem. És bumm ismét hanem ami majdnem táska csak kivan cserélve pár bötű. Nullaóraharmincegyperc van, lassan szkuvit sétálni kéne vinni. Nagyon nem akarom mert félek a pónitól aki lehet hogy most pont a farkaserdőbe megy borért, de már késő van és amúgy is egy téglával lehet kecskét borotválni a domboldalban. Najó, elég lesz magamnak fájok, remélem sírtok már és kitéptétek a szemetek, hogy hogyan olvashattatok ennyi szemetet eddig. Még mindig olvasod? Are you fucking kiddin me? Szerintem te hazudsz, ellenben a király az akkor is király amikor nem az. Tudod miért? Mert van neki sipkája. Arany sipkája. Meg ilyen botja. Meg izéje. A fiúknak fütyijük van a lányoknak meg puncijuk. Damn biology. Remélem már tényleg az arcotok kaparjátok spatulával. Komolyan remélem. Szeretnék elbúcsúzni.

Over and out

I’ll set the world on fire

Elég szerencsésnek érzem magam amiért olyan a baráti társaságom amilyen, segítőkész porontyokból álló kis brancs, nem hülyék, van véleményük az élet dolgairól, egyedül tudnak levegőt venni (manapság ez is nagy erény, legalábbis a melóból kiindulva). Viszont van egy dolog, ami egy részének nehezen megy: ez pedig a különféle sütő, melegítő eszközök kezelése. Ez a mese régre vezethető vissza, amikor még a tanács rendszeresen adott otthon bájos, huncut kacajunknak, számítástechnikai eszközeiknek vagy akár egy pókerszettnek, és persze nem utolsó sorban pipáknak. Namost, mióta nem olyan szenet használunk egy ideje, ami begyullad magától egy picinyke hőlöket hatására, hanem többnyire kókusz szenet, aminek némileg nagyobb hő és picivel több idő kell, így a tanácsban speciel a villanytűzhely platniját használjuk szénizzítási célokra. Ugye nem kell ecsetelnem senkinek hogyan néz ki egy tűzhely, meg milyenek a tekerői stb? (tudom, hogy valakinek egy több órás oktató videó kéne a helyes használatához, és igen ezek a valakik a baráti társaságom szerves részei, de most tekintsünk el a bemutatótól) Már ezekben az időkben adódtak gondok, eleve én már itthon megtanultam, hogy teljesen logikátlan módon a jobbra egy tekerés a full pwr. Lévén a tanácsban található tűzhely hasonlóan koros (régi szar) mint az itthoni, így nem voltam rest átadni tudásom a pajtásaimnak, hogy ezt kamatoztatni tudják a szén izzításának bonyolult folyamata közben. Elsőre még oké, elbaszcsi, balra egyet tekersz, és 40 perc alatt sem történik semmi. DE! Amikor olyanra mész ki, hogy már huszonötödjére is balra tekeri a jóképességű, esetleg egy teljesen másik lapot kapcsol be, miközben a szenek szegények értetlenül ülnek a helyükön, és nem izzik a picsájuk akkor valami eltörik benned. Tudom ám fokozni, volt hogy baktattam ki a szénért boldogan, már-már éreztem a füstöt a pofámba, tüdőmben, és mit kell lássak?! Valaki a sütőt kapcsolta be… Az egy dolog, hogy a eleve az egy különálló tekerő, de még a kurva piktogramm is más rajta…

Van ám itt még jóság, egyet se féljetek feleim. A következő story Pe-pe-peti barátomhoz köthető, volt egy barátságos kis összeröff nálam, idejét már nem tudom, de nincs is jelentősége. Történt, hogy a barátim popcorn óhajtottak enni, és Péter készségesen felajánlotta segítségét. Bár ne tette volna… Szerintem mindenki csinált már popcorn-t mikróban, aki nem az vagy hazudik, vagy tényleg nem csinált. Abban egyetérthetünk, hogy doktorit nem igényel, rávagyon írva milyen teljesítmény fokozat mellett meddig kell benn lennie az ojjektumba, hogy aztán fogyasztható állapotba kerülvén beteljesítse végzetét. Természetesen nem várható el, hogy mindenkinek a mikrójának képességeivel tisztában légy, ekkor jön a következő kérdés: – Csabika drága egyetlen okos ügyes szép barátom, hány percre kell berakni? – Hát olyan 3-3,5-re, nem tudom pontosan. Ebből Péternek az jött le, ha hat percre rakja be, az mindenképpen jó lesz, szegény vagy nem ismeri a számokat, vagy nem figyelt matekon, esetleg a “nem tudom pontosan” zavarta össze, de a lényeg, hogy mint aki jólvégezte dolgát visszajött beszélgetni, majd mikor már kicsit égettszag kezdett terjengeni, és arra mész ki a konyhába, hogy a mikró abban a pillanatban állt le, és felkapcsolván a lámpát annyit látsz, hogy a réseken ömlik ki a fekete füst, akkor már tudod, itt valami nem az utasításoknak megfelelően történt. A mikróajtót kinyitva tizennégyezerhatszákilencvenhat és fél köbméter fekete füst ömlött a pofámban, mintha legalább valami démon szállt volna meg, konkrétan a faszomig végigmart belülről, kétségbeesésemben rohantam a ventillátorért, amit az ablakra irányítva próbáltam kiterelni a dolgokat, majd mikor kicsit elült a pánik, és már kataszrófavédelmi felszerelés nélkül megközelíthető lett a mikro mint olyan, akkor szembesülsz, hogy konkrétan a papír ráégett a forgó tálcára, és az egész belső rész tiszta geci. 3-szor sikáltam ki azóta, és még mindig sárga. Kösz Peti, jó hogy jöttél.

Na de a legújabb, legfrissebb ilyen élményem a mai nap volt, emiatt jött létre lényegében az egész poszt. Szombaton megbeszéltük Tesdiklacika barátommal, hogy akkor ma jól pipázunk, átjött, én breaking badet néztem, és mivel spoileres volt neki, kezébe vette a pipatömés bonyolult folyamatát. Lacikát 25 éve ismerem, egy párszor már járt nálunk, egy párszor már elmondtam neki hogy jobbra egy, egy párszor már rakott fel szenet, így egy párszor megtapasztalta hogy a bal alsón történik mindez. Az alap felállás a következő volt: bal alsó üres, jobb alsón a túróscsuszához elengedhetetlen csemegeszalonna elkészítve, serpenyőben, bal felső üres, jobb felsőn egy kotyogós. László visszatért, majd negyedóra múlva kiment az ajtón, hogy behozza a szeneket, visszacsukta magaután, de már az a tizedmásodperc amíg nyitva volt az ajtó elég volt ahhoz, hogy bejöjjön az ordenáré égettszag. Ezen a pontot több lehetőség felmerült, a szén ilyen büdös, a platnin volt zsír az égett le, esetleg a serpenyő fogója szenvedett égési sérüléseket, de mondom csak megnézem. Kinyitom az ajtót, konkrétan a tiltott rengeteg ködje hasonlítható ahhoz ami fogadott, fel is merült bennem, hogy lehet Laci megtalálása érdekében egy expedíciót kéne szerveznem, de végül egymagam vágtam neki, a konyhában még nagyobb füst, és irgalmatlan égettszag, látom a serpenyő okádja magából a füstöt és itt esett le, hogy ez egy eltervezett dolog volt. Ugye alapból a serpenyő a jobb alsón volt. Namost Lacika azt átrakta bal felülre, és igényesen a bal alsó helyett a bal felső nagyot dörrentette be… Hátköszibazdmeg. Még jó, hogy nem olaj volt, az szerintem be is gyulladt volna ennyi idő alatt. Itt is szellőztetés, füstölő, pár hét és kacagunk ezen az egészen… Najó, már most is.

Amúgy nem nagyon van semmi, ez amúgy is elég hosszú volt egy seggre, legyen elég, majd lesz melós, vagy tudjafaszom.

Over and out

Fairy tales

Nos, ahogy ígértem, evezzünk kicsit boldogabb vizekre, illetve félig, azért sajnáltatom még magam egy kicsit, because i can. Van egy tulajdonságom, amit szeretek magamban, az esetek 90%-ban, az pedig az, hogy ha olyanom van akárkin átgázolok, nem érdekel se a másik véleménye, se az, hogy mekkora kárt okozok. Ez az élet néhány területén hasznos, és megkönnyíti a dolgaim, csak kijöhetne valami update ami megszünteti a bugokat, amik miatt akármikor és olyanon is átmegyek aki ad1 nem ad rá okot, ad2 kurva fontos. Sajnos erre volt már példa korábban is, nem egyedi eset volt a pár nappal ezelőtti. Persze ha van okom rá, az megint más, akkor nem bánt, de ez az utolsó teljesen felesleges volt, és azokból amiket fröcsögtem max a felét gondoltam komolyan, a másik fele meg puszta geciség volt. Az egyedüli hazaséták erre pont jók, összegezzem, és rájöjjek, hogy változtatnom kéne, bekéne tudnom fogni a pofám, ezt az agyalást csak erősíti, hogy nem először és nem egy embertől kaptam már meg ugyanezt gyakorlatilag ugyanazokkal a szavakkal. Az már csak hab a tortán, hogy olykor ezek még boldoggá is tesznek az adott pillanatban, aztán utána, vagy akár már a kimondást követően a fejem verem a falba, hogy ennek mi a faszom értelme volt, és persze utána “kétségbe esve” próbálom foltozni a lyukakat, ami annyit eredményez, hogy idiótát csinálok magamból. Okos ügyes Csabika. 😀 Hozzáteszem mostanában még a defaultnál is hamarabb szakad a cérna, vagy hamarabb ömlik ki belőlem a geciség, biztos a csillagok.

Na, de ugorjunk le erről a témáról, mert gondolom senkit nem érdekel, én viszont szeretem kiírni magamból. Jöjjön pár történés a munkahelyről, volt mostanában pár, a legtöbb velem esett meg, de majd lesz egy becopyzott levél, az nem én voltam (bár a leírás alapján lehettem volna én is:D) Az első ami most eszembe jut, az egy igen értelmes egyed, felveszem, helloszia: – Rendeltem tegnap este, és mikor telefonáltam nem vették fel, de mindegy. -Mikor sikerült telefonálnia az úrnak? – Hétkor. – Hát mondom igen, itt a hiba, tekintve hogy hatig vagyunk, hétkor már nincs itt senki. – Ja, jó, és mi a helyzet a rendelésemmel? – Rendelésszám? – Pillanat (hat perces pillanat következett) – Mondom, jó? – Persze, hallgatom. – 5049-.. – Jó itt félbe is szakítanám, mert nálunk a rendelések 1000-rel kezdődnek, és utána negyvennel folytatódnak, úgyhogy elég nagy esélyt látok rá, hogy nem tőlünk rendelt… / itt a Balázs arra következtetésre jutott, hogy valószínűleg össze vissza kattintgatott, másnap meg random kiválasztott minket, hogy biztos mi vagyunk azok. Miért?

Következő, ez már régebbi: – Háló, nézem az oldalukat, látom tartanak szivargyújtó foglalatot autóba. – Hát mondom én azt nem nagyon hiszem, ilyenekkel nem foglalkozunk. – De itt van az oldalukon. – Jó mondom még mindig nem gondolnám. – HÁT DE ITT LÁTOM! – Melyik oldalt nézi az úr? – Árgép.hu – (Najó barátom menj ki szépen az utcára meztelenül, és baszasd el magad egy kamionnal, neked ezen a bolygón nincs többé maradásod) Hát akkor az mellé, azok nem mi vagyunk. – Hát de akkor tudna adni hozzájuk egy számot? – Nem. – És itt baszta rám a telefont, én kérek elnézést azért mert életképtelen vagy.

Tegnap nő: – Láttam az oldalon Oregon órát, ilyen napocska meg felhőcske van rajta, ilyen időjárás izé. – (szúszá) Hát mondom van pár féle, melyik lenne pontosan a kinézett, vagy csak az fontos, hogy napocska meg felhőcske legyen rajta? – Hát ez a narancssárga alul, ott írja ki az időt, felül meg napocska meg felhőcske. – (ugorj már le a kurva napocskafelhőcske kifejezésről a kurva édes anyád – btw 3 volt engedélyezve, hamar megtaláltam) Ez nincs raktáron, 1 hét a beszerzés – 1,5 perc csend – Mondom itt van még? – Igen, és nem lehetne kevesebb mint egy hét? Mondjuk holnapra? –  Mondom nem. – 3 perc szünet, én már bevágtam a telefonnal  kezembe Besenyő Pista kiakadási mozgását a Noooooormális?! kérdés előtt) – Jó, akkor még megbeszélem, visszatelefonálok. – Légyszi ne.

Harmadik, szívemnek jelenleg legkedvesebb: Az alapstory, rendelt 15.-én kávét, nem volt raktáron, oldalon kinn van 3-7 munkanap. Pénteken telefonált be a faszi, előtte ugyanilyen kávéval volt már egy csávó, mondtam neki hogy kedden kapunk árut, jó, király szuper, tök normális volt. Hozzátartozik ugye hogy a péntek a 4. munkanap volt a 19-20 miatt. Betelefonál ez az agyas, már a hangjából meg a stílusából tudtam, hogy hiszti lesz, el is határoztam, hogy meggyalázom. – Rendeltem kávét, mi van vele? – Kedden kapunk árut. – De hogy mit képzelünk, 15. rendelte. – Kinn van az oldalon, hogy 3-7 munkanap, szeretné, hogy együtt megszámoljuk hanyadik munkanapnál járunk? – IGEN! – Mondom jó, 16. első, 21. második, 22. harmadik, 23 negyedik. Tehát mondom a negyediknél járunk, ami akárhogy is számolom kevesebb mint a hét, és még a kedd is belefér. – De hát én nem autót rendeltem amire ennyit kéne várni. – Semmi baj uram, tudom törölni a rendelését. – (itt pampogott valamit) – Jó, elmondom még egyszer tudom törölni a rendelését. – Ugatott még valamit majd rámbaszta a telefont. (illetve én előbb leraktam nem vártam meg)

Na és akkor a final, ami nem nekem szólt. A story, rendelt klímát az ember, grandon (yeah) pickpack pontba (oda nem megy klíma, súly és méretkorlátozás is van, egyikbe se fér bele, az mondjuk más kérdés, hogy a grando engedi kiválasztani, a sok okos, iskolázott grandos meg így akarja megkerülni az 5500 forintos házhozszállítást, tekintve hogy a pickpack 1500) Balázs felhívta, hogy pickpackra nem megy a szara, házhoz 5500-ért maximum. Kiakadt, szidott mindenkit, majd megrendelte még egyszer, pickpackra megint, majd csatolta ezt a levelet:

“Tisztelt cím!

Ismételten megrendeltem a fenti készüléket! Az előző rendelésem sajnos stornóznom kellett mert az önök kollégája be akart csapni!!! Újból megrendeltem azonos feltételekkel és most már bizonyos, hogy a kollégájuk hazudott!!! Amennyiben nem teljesül a rendelésem a fogyasztóvédelem felé fordulok és persze kérném,hogy a hazudozó,arrogáns kollégát figyelmeztessék! Sajnos nevét nem tudom de azt hiszem ha akarják könnyen kideríthetik!

További szép napot”

Az ilyenek mindig megmelengetik a szívem, a fogyasztóvédelemmel való fenyegetés heti téma, soha nem mennek el, plusz ilyenekkel ki is röhögnék őket. Persze ennek a storynak is az lett a vége, hogy írtunk neki emailt, hogy barát, még mindig nem megy kurva televert pickpack pontra, mert csak a kültéri nehezebb mint a felső súlyhatár. Érdekes, jó lett neki a kiszállítás. Volt korábban, én beszéltem a csávóval (igazi tiszabasznádi paraszt), lehet már ide is leírtam, de szerintem nem, ő megadta hogy csak délelőtt 10-11 között tudja átvenni, betelefonált négyszer, hogy csak akkor van otthon, mert nem akar otthon ülni, és hogy polgárőrségbe is mennie kell. Mondtam, hogy semmi nem garantálja, hogy akkor megy a futár. Majd felhív, hogy ez így kurvára nem jó, most szólt a futár, hogy este 6-7 között tudja vinni, és hogy mit képzelünk, mondom mi semmit, beszélje meg a futárra, hogy vigye ki másnap, mondta hogy de azt mondta neki a futár, hogy nem megy arra csak 1 hétre rá, mondom akkor nem tudom miről beszélünk, de hát hogy ezt mi hogy képzeljük, és itt szakadt el a cérna, mondom jó uram, vagy átveszi 6-7 között, vagy nem lesz tűzhelye, máskor ne rendeljen netről, ha nem képes átvenni a terméket, baromi érdekes, de valahogy mégiscsak sikerült szabaddá tennie magát. Hate ppl.

Over and out

In Memoriam

Tegnap akartam írni, de nem igazán úgy sikerült az este/éjszaka, hogy legyen kedvem jópofizni. Elment egy nagyon jó pajtim, aki hiába volt egy cica, hiába nem élt velem, de szörnyen fáj. Soha többet nem fog visszapofázni, soha többet nem akar megölni ha játékból harcolunk, soha többet nem néz rám a gyönyörű kék szemeivel. Elképesztően szar érzés volt amikor megtudtam, eleve ez a téma a halálom, utálom átélni, utálok arra gondolni, hogy valakit/valamit elveszthetek, nem is maga a halál része, mert egyszer mindenkinek lefő a kávé, de az űrt semmi nem tömi be utána, és a tudat, hogy többet nincs iszonyat szar. Van aki viszonylag könnyen veszi, de nekem a Marcipán volt a legjobb, legszebb, legokosabb cica a világon. Ha valami “jó” lehet ebben a mérhetetlen szar helyzetben az az, hogy különösebb szenvedés nélkül, nyugodtan ment el, és szép helyen lett végső nyugalomra helyezve. A Dani a másik legjobb állatpajtim, ha lehet ő még inkább, 13 éve velem van, igazi főnyeremény, remélem neki még lesz egy kis ideje velem, mielőtt végleg el kell engedjem. Nyugodj Békében szisza!

Nem tudom ezek után, hogy ezt kiírtam magamból, és megint kibőgtem magam akarok-e írni a melóról, vagy a történésekről, de valószínűleg nem. Majd talán holnap. Semmiféle kommentárt nem kérek ehhez, sehogy, sehol.

Over and out

Don’t worry, I’m a professional.

Egyébként nem tudom minek írok, mert említésre méltó dolog nem nagyon történt, dolgoztam, itt azért volt 1-2 említhető eset, de ezen kívül estifény, mondjuk nem is oly rég írtam. A munka alapvetően mostanában szar, mert ugyan kevesen telefonálgatnak, de azoknak a 95%-a idióta, ráadásul az alapvetően alacsony dolgozói létszám, és a nyári szabadságolások összege azt eredményezi, hogy a telefonok nagyrésze engem terhel. Persze ezzel nem azt mondom, hogy más nem kapott teljesen életképtelen embereket a nyakába például a héten. Akik engem megtaláltak, azokból három említésre méltó szitu volt, abból egy kikerült fácséra, bár azt nem írtam le, hogy jutottunk el oda, szóval itt megteszem. Lássuk:

Az első: – Jónapot, avplanet. – Áruház? – … (nem, vidámpark). –  Kinéztem ezt és ezt, van-e (99%ban kiírja az oldal, hogy raktáron vagy rendelésre, értelmezni egyszerű). – Van. – Jó akkor szeretném megrendelni. – Telefonon nem tud, csak az oldalon. – Az oldalon? – Igen, webshop tudja?. – Akkor, és most ne értsen félre, de miért van kinn a telefonszám? – Hát, hogy ilyeneket tudjon kérdezni. – (döbbent csönd) – Rendelési, beérkezési és egyéb információk közlése érdekében. – Ja, értem.. / Tajgetosz.

A második: – Rendeltem ezt és ezt, de lehet, hogy nem fogok odaérni hatra. Megvárnak? – Sajnos nem, addigra bezár a kassza. – De a kassza akkor zár, amikor bezárják. – (Először is, bravo) Uram, nálunk így működik. – Akkor ez a köszönjük, hogy az avplanetnél vásárolt esete? – (Hatalmas levegő, szúszá, nem ez a sajnos anyád nem baszott a falhoz esete) / Majdnem mondtam neki, hogy menjen akkor vegye meg ott a szarát, ahol nyitvatartási időn kívül kiszolgálják, a másik, hogy valahogy mégis sikerült odaérnie…

A harmadik (facebook): Garanciális ügy, betelefonál, hogy tudjuk cserélni, vagy csere igazolás stb, viszont tipikus primitív vidéki paraszt. – És a csereigazolás ott van Önnél? – Igen, mi a menete, stb. – Küldünk érte egy futárt, mellékelni kéne a csereigazolást, meg egy pár soros levelet, amiben leírja, hogy ez és ez a gond, és ezt és ezt akarja helyette. – (itt kezdett el üvöltözni) MICSODA?! ÉN IROGASSAK? HÁT MINEK?! A SZERVÍZ MEGÁLLAPÍTOTTA! MINEK IROGASSAK? – (nyugodj meg te senkiházi) Uram, elmondtam, hogy mi a menete, elmondtam, hogy ki lesz cserélve, miért üvöltözik? – MILYEN HOZZÁÁLLÁS EZ? – (Hogymivanbazdmeg?!) Az én hozzáállásom milyen, uram, maga kezdett el üvöltözni, és akkor az én hozzáállásomról beszélünk? – Ööö, rossz a fülem, hangosabban beszélek, a környezetem is mindig rám szól. – Ja értem, és mondom kettő perce a beszélgetés kezdetén nem volt gond azzal a füllel igaz? – Jó, igaz, elnézést, hogy felemeltem a hangom. – Mondom nem gond, küldjük a futárt. – Jaj de még ne küldjék, nincs még nálam a papír… – Hát mondom ezzel a kérdéssel kezdtem a beszélgetést, csereigazolás ott van e már a televert mocskos kurva zsidó kezedben. – Ja, akkor lehet nem figyeltem. – Ja akkor lehet, hogy anyád kurva. – Mondom akkor térjünk szépen vissza erre, amikor már ott a papír, köszönöm, viszhall. / True story.

Úgyhogy ezek vannak. Igazság szerint megint kezdem nehezebben viselni őket, és igen hirtelen eldurran a vízcső, bár ugyanolyan gyorsan le is nyugszom. Egyébként friss experience, múltkor volt a moly a szobában, utálom, hányok, sikítok mint egy fürdős kurva, menekülök előle, undorodom tőlük, főleg ezektől a gecinagyoktól. Na, azzal hadakoztam, megcsaptam, de azzal a lendülettel ki is rohantam a szobából, ennek hozománya az volt, hogy nem láttam, hova lett. Gondoltam halálos sérülést szenvedett, lefeküdtem aludni. Most apu ül, csinálja magának a cigit (nem, nem olyat), majd kiüvölt, hogy baszod gyere már. Mondom mivan? És ott volt. Lehet, hogy nem ugyanaz, ez talán nagyobb volt, de ugyanolyan tépett volt a szárnya. Hát mondanom sem kell Tomika és Csabika a Bátor… Hagyjuk… Én meg akartam ölni, apám kiakarta terelni serpenyővel, de ahogy arra számítottam apám eldobta a serpenyőt ahogy megmozdult az az undormány. Itt jött a nehezítés, egy wild veréb appeared, az ablakon keresztül akarta elkapni a molyt, ami közel akkora volt mint az a kurva veréb (nyilván nem olyan vaskos, de területre simán), ekkor üvöltöttem apunak hogy az ablakot csukja be, nem kell egy veréb is a szobába, így is mindjárt meghalok szívrohamban. Végülis leszállt a párkányra az antonov méretű “lepke”, és egy határozott mozdulattal véget vetettem szánalmas kis életének, de még döglötten is elmondhatatlanul gusztustalan volt. Utálok minden repülő szart, ami nagy, és csapkod. Egyszer berepült egy galamb… A macska elkapta… Csabika sikított. Macska elengedte, galamb futott, kutya elkapta, csabika üvöltött, mert a falról nehezen jön le a vér, és nem volt kedvem belső szerveket takarítani, Dani elengedte, galamb befutott a nappaliba az ágynemű tartó alá, macska, kutya utána, bebújt a sarokba, vérzett már a nyaka, a cica ledöglött mellé, Dani megsértődött mert üvöltöztem vele, elment, lefeküdt, ahogy megmozdult a galamb a macska rábaszott, de már nem érdekelte, nem akarta megölni. Én meg nem érek hozzá a kurva madárhoz. Már ott tartottam, hogy kikergetem a kutyának, ölje meg ő, inkább takarítok, de akkor a kutya már vérig volt sértve, le se szarta azt a kurva madarat. Végülis egy cipősdobozba raktam, levittem, leraktam a földre, lerúgtam a tetejét, majd belerúgtam a dobozba, próbált elrepülni, de már nem ment neki, befutott a kocsi alá, valószínűleg az volt az utolsó napja a földön. Tanulság? Ha berepül a madár, és a macska meghallja, hogy a hugom szobájában van, és kinyitja az ajtót (mert kinyitja:D), és el is kapja, majd hozza büszkén, szakszerűen a torkánál fogva, akkor hagyjuk, csendben, finoman megöli, utána csak ki kell dobni…

Over and out

Freedom over!

Eljött a nap. Eljött amitől szerda óta tartottam. Vége a szabinak. Holnap irány az agydaráló. Nem. Nem akarom. Kiáltanék, de minek? Majd holnap kiáltok a fasszopó grandos románoknak. Nem, még mindig nem akarom. Egyébként tényleg nem akarom. Volt amikor akartam, de az nem most volt, sőt, most jobban átgondolva nem is volt ilyen, maximum amikor. De nem. Itt már érezhetitek, hogy mindenféle koncepciót mellőzve álltam neki eme pár sornak, ami lehet, hogy nem is pár sor lesz, az is lehet, hogy valami csodálatossá konvertálom, amitől mindenkinek kiesik az agya, és megeszik a hangyák, vagy egyéb bogarak-rovarok, vagy egy szákhány, ami lehet, hogy tüzesz, de akkor minden a tűz martalékává válik, kivéve bizony.

Na, de hogy ne csak a mérhetetlen autizmusomtól zengjen az internetnek eme kicsiny, de egyáltalán nem elhanyagolható szeglete, megosztanám veletek azt, hogy vége van a szabinak. Persze ezt már mondtam, de nem gond, azt akarom, hogy tudjátok mennyire mérhetetlenül rosszul esik ez nekem, hogy nem azért kapom a pénzt, hogy itthon vakarjam a faszom (hanem azért, hogy benn, persze ez nem így van, hazudok, de nem mindig, hanem soha), hanem azért, hogy vért-verejtéket nem kímélve mindig az ügyfelek rendelkezésére álljak lexikális tudásommal (meddig vannak nyitva? nem tudom). A szabi alatt amúgy szembesülnöm kellett az embergyűlöletem miértjével, sokadjára, az élet minden területén, legyen szó akár sok kis buziról egy bizonyos szutykos játéknak a facebook csoportjában, vagy legyen akár szó a mai öregnéniről, aki nem kérdezte meg, hogy beleugathat-e a beszélgetésünkbe, csak mondta a magáét, én meg üveges tekintettel bólogattam, majd amikor ezen elkezdett kacagni egy bizonyos meg nem nevezett Illés Anna, akkor a nő kikelt magából, hogy ő most rajta, szegény rokkant  öregemberen nevet? Miután közöltük vele, hogy nem rajta, hanem rajtam, akkor kifakadt, hogy rajtam se röhögjön, mert én egy végtelenül kedves, szép, okos, tisztelettudó, okos kisfiú vagyok, egy valóságos angyal, majd visszatért az eredeti koncepcióhoz, miszerint rajta nevet a kislány, majd felvilágosítottam újfent, hogy még mindig rajtam nevet, de hogy ne nevessen, és hogy én el ne vegyem ezt a lányt, mert gonosz, és csúnya (kösz a tippet, de azt majd én eldöntöm, kit veszek el, meg hogy mikor, és hogyan, meg mennyire). Innentől még öt teljes perce lett volna arra, hogy kibeszélje magát, mert utána elszakadt volna az az amúgy is nagyon vékonyka, már-már észrevehetetlenre zsugorodott cérna a kis agyamban, de szerencsére annyira felháborodott, hogy elment magától. Persze ha megvárta volna azt, hogy a cérna jobb létre szenderüljön, akkor azt nem úgy kell elképzelni, hogy megrugdosom a földön, csak finoman kibontottam volna a téglát a szemközti ház falából a kicsi fejével, és akkor nem csak a bokája dagadt volna be. Nem amúgy szépen, tisztelettudóan megkértem volna, hogy távozzon. (tényleg, öregekkel nem szoktam szarozni, nála is bot volt meg minden). Btw én már a zöldségesnél is a nyanyák kedvence voltam, még akkor is ha olyan kedvem volt, hogy felgyújtottam volna a bódét, a miértjét ne kérdezze senki, lehet kurvajól tudok bólogatni az életük története közben. Meg persze azért, mert én egy végtelenül türelmes, és higgadt ember vagyok. MONDOM!

Ezektől a butaságoktól eltekintve amúgy igen eredményes szabadságon vagyok túl, teljes mértékig megtette a hatását, teljesen kipihent vagyok, újult erővel várom a holnapot, mondjuk mindez holnap 7:20-ig fog tartani, amikor is megszólal az ébresztő, aminek hatására legszívesebben elemi erővel basznám falhoz a telefont, és mondanám, hogy fuckthisshit, de nem tehetem, az embereknek szüksége van rám, tanulni akarásuk felfoghatatlan, elképesztő tudásszomjjal (ez de idióta szó) emelik fel a kagylót, és tárcsázzák az oldalon megtalálható számot, aminek a másik végén ülök, és persze 1-2-3 KURVÁRA NEM ÉN! (ez az általános pipatömési rituálé része, amit átültettem a munkahelyemre, persze itt nyilván nem azt jelenti, hogy nem én tömöm a pipát, hanem azt, hogy nem én veszem fel a telefont, mivel általában az első ember után azt mondjuk, hogy aznap már nem veszünk fel egy telefont se, így valahogy igazságosan, de huncut játékkal vegyítve osztjuk be, hogy mikor ki a soros, persze van benne egy apró csavar, ketten sokkal előbb látjuk ha bejövő hívás van, mint a harmadik, superevil)

Over and out

Summertime sadness

A cím hatásvadász túlzás, nincs sadness, csak summertime. Voltunk tegnap kisbarátaimmal aquarenaba, mogyoródon (igen a tiéden…) a beugró 5500 forint, szinte ajándék (nem az), cserébe 10 órát lehetsz napon, ami annak ellenére, hogy mi csak 9-et voltunk, azt eredményezte, hogy kérgesre égtem, és most nem annyira jó. Nem szoktam bekenni magam, de most megtettem, többször is, pont annyit ért mintha kézen álltam volna miközben lepkék szopkodják a csecsem. Aki nem jártas a lepkék általi csecsszopásban azoknak elárulom, hogy az nem segít a nap ellen, ahogy a krém se nagyon csinált semmit, de nem nézném meg, hogy mi lett volna akkor ha nem kenem be magam egyszer se. Na mindegy, alapvetően jó nap volt, annak ellenére, hogy délelőtt a Dave volt hikomat, mert 8 percenként mondta, hogy vannak a ringen, majd a Geri a kezdeti “kussoljmárdávidka” státuszból elég hamar a “hallodcsabavannakaringen” státuszba jutott, majd mikor ők eltűntek megkaptam a Törpit, aki tuti narkózik, mert elkezdett traktálni a faszságaival a csúszdáknál, hogy majd a zöld jelzésre indulj, a válladat meg a sarkadat rakd le, ja és ez amúgy is dimenziókapu, majd megmutatta hogyan kell medúzaként illetve rákként mozogni a vízben. Ja és kurvasokan voltak, reggel még lehetett csúszni úszógumis csúszdán (utána is lehetett, ha végigálltad a 30 méteres sort az úszógumiért, aztán a még 25 méterest a csúszdánál). Egyszer csúsztam ilyenen most, az első másfél méteren kiestem abból a szarból, és úgy is maradtam amíg le nem értem, utána mondom visszaülök bele, beleugrottam, és azzal a lendülettel egy “halk” bazdmeg kíséretében borultam a vízbe, ami még nem is lett volna gond, de pont akkor jött arra az egész aquapark… Azt gondolnád nincs ennél kínosabb. DE VAAAAN! A sima medencéből ki akartam menni, nekem sikerült is, de a gatya úgy gondolta, inkább maradna még egy kicsit, így láthatóvá tette a Holdat. Fogalmam sincs hányan voltak szemtanúi ennek, mert azonnal megöltem magam. Aztán mire hazaértem kurva fáradt voltam, alig tudtam megmaradni az égési sérülések miatt, félmeztelenül is kurvarossz volt, pólótól üvöltve zokogtam volna legszívesebben, az Oblivion című filmet is 3 óra alatt néztem végig (pedig nincs egész 2 óra) mert felálltam jajgatni, meg kurva anyázni. Ennek tudatában azt gondolnátok nem tudtam aludni, én is azt gondoltam, de tudtam, egy egész szerény 12 órát, igaz nem csapdostam magam álmomban, és ahogy megmozdultam felkeltem, hogy fáj, de alapvetően nem volt gond.

Kitérek az Oblivionra, egészen jó volt, bár nem értem miért pörög mindenki azon, hogy nem érti, majdnem mindent megmagyaráztak. Összességében ajánlható azoknak akik szeretik a sci-fi-ket. Azoknak is akik nem, csak azoknak nem fog tetszeni. De lehet amúgy, hogy azoknak is tetszene, és akkor mindenki örömben és boldogságban tudna létezni. Persze az is lehet, hogy tévedek, és nem is, de akkor lehet, hogy mégis, akkor pedig tuti, hogy nem. Mostanra untam meg az írást, nem tudom feltűnt-e.

Over and out

Alcohol 120%

Látjátok feleim, alkohol. Mondhattam volna ezt, ha felnyitottam volna a hasamat, majd betekintettünk volna a gyomrom tartalmába ma hajnalban, lefekvés előtt, közben, és még felkelés után is jóval, de persze nem azért mert ittam, hanem azért, mert kurvasokat ittam. Rég ittam ennyit, talán tavaly még mozis híres-hírhedt erzsébethídstory alkalmával, azóta nem nagyon, nem igazán szeretem a másnapot, amiből azért most jócskán kijutott, és büszke lehet rám mindenki, nem hánytam. Ellenben megragadnám az alkalmat, hogy megosszak egy jótanácsot: az almás-fahéjas jogobella nem a legjobb kezdő étel másnaposság esetén, még akkor sem, ha amúgy jó ötletnek tűnik.. Eleve mondjuk kalandos volt az éjszaka alvás tekintetében is, úgy fél4-4 fele nálam lehúzták a rolót, kissé agresszívvá váltam, elgurult a gyógyszer, idegbeteg lettem, úgyhogy jobbnak láttam lefeküdni az ignis hátsó ülésére, ahol eltöltöttem cirka 1 órát, de mint akit agyonbasztak, majd arra keltem, hogy a nem kevésbé ittas terdiklacika barátom feltépi az ajtót, aminek a lábam támasztva volt (ezáltal ellenállás nélkül vágódott ki a szabad levegőre) majd megkérdezte nem óhajtok-e a rezidencia területén aludni, azt se tudtam hol vagyok (ő se) de óhajtottam, és egy “hajnalodik, kiugrom az ignisből” viccet még sikerült elmorzsolnom, majd bedőltem az ágyba, és hello, reggel viszont arra keltem, hogy valami nem jó, hirtelen nem tudtam melyik felemen távozna a béltartalmam, így sietve kiszaladtam (ekkor Geri már kinn agonizált) majd kifeküdtem aludni a napágyra még 1-2 órát. Hazudnék ha aztmondanám hogy most már tökéletesen vagyok, de már nem akarok ordítva hányni.

Szeretem megosztani az érdekfeszítő dolgokat az életemből. 😀 Viszont valaki kurva gyorsan jelentkezzen nálam “bemegyek helyetted dolgozni holnap” jeligére.

Over and out

1 3 4 5