Delivery Boyz

Tegnapi nap beálltam Gerely mellé mint szállító inas némi plusz pénz reményében, munka után kivittünk két cuccot, egy szárítógépet ami jelentéktelen 66 kiló volt, és mint tudjuk az ilyen szarok tele vannak jobbnál jobb fogáspontokkal, így gyakorlatilag egy ember tudja mozgatni, úgy hogy közben tricepsz gyakorlatokat hajt vége vele, meg egy TV-t ami nem volt kihívás. A szárítógépet Szentendrére vittük, kétszer beszéltem a csávóval, mindig rinyált az ár miatt, persze végül el is basztuk a számlát, de az tök mindegy. Kiértünk, hát már eleve a ház bejáratának megtalálásával eltöltöttünk egy szempillanatnyi 20 percet, mert a kégli akkora volt hogy két utca között terült el. Kijön az arc, váltunk pár szót, majd kinyögi hogy a másikat UGYE elviszitek. Persze haver, csak 4-szer telefonáltál, ebből kétszer velem beszéltél, szerencsére szóltál is róla. Ohwait. Nem baj lásd kivel van dolgod, elhozzuk persze. Jó, akkor erre gyertek blabla, hát már eleve a bejárati ajtón is csak úgy fértünk be, hogy a Geri nagyon apró kis pénisze se fért volna el már a két szélen, majd a házban mondták hogy emeletre kell, jajdekurvajó. Mindegy, itt már úgy voltunk vele, hogy persze, legyünk jófejek, hátha esik valami kis alamizsna. Kérdezte az ember, hogy kicsomagoljuk-e, úgy jobb e felvinni nekünk, majd a sznob kurvára jaj de akkor kinn csomagolják ki. Jól esett volna szájba rúgni, de a csávó mondta, hogy legyen már tök mindegy, de hát hogy faforgács, meg a hungarogeci darabkái, végül meggyőzte a férfi hogy kussoljon inkább. Elindultunk felfele, természetesen ott is akkora hely volt, hogy egy kamionnal is meglehetett fordulni, feltéve ha az a kamion maximum 1:64-hez méretarányú. Mindegy felsakkoztuk, fenn megszólal a csaj: ez nem szép, na akkor már azt néztem melyik falat fejeljem át vagy kitépjem e a sipító gyereket a kezéből és azzal verjem össze, de jó kisfiú voltam. A fürdőszoba ajtó se a szélességéért kap szakmai díjat, de éppen befértünk vele, a másikkal meg éppen kifértünk, és akkor láttuk, hogy eleve egy kurva fal mögött van a mosógép meg a szárító is, akkor meg nem mindegy hogy a kurva anyádba néz ki? Mindegy, levittük a másikat, aminek az alján Gillette pengék voltak, tehát nem vágta a kezet szerencsére, a bal csuklóm se csúszott szét, és zsibbadt el az egész kézfejem a sok forgolódástól, mindegy papírozzunk. Hujjuj 4 ezres szállítási díj van rajta, pedig ingyenes szállítással volt hirdetve. Na, ha ott már tudom mi következik akkor lenyomtam volna a torkán a számlát, és megmondtam volna neki, hogy az a másik kurva gecis lófaszbaszó szárítógépnek az elszállítási díja, mivel nem vagyunk kötelesek elvinni, sőt ha futárszolgálat vitte volna, az lebaszta volna neki a kurva kapuba a másikat is, nem lett volna helyére rakás meg stb. Mindegy, telefonáltam párat, megoldottuk, kitöltöttük a garit, összeszedtük a szemetet, még a cipőnket is levettük mikor felmentünk a másikkal, tehát kibaszott angyalok voltunk. Kitaláljátok mennyi pénzt adott? A nulla felé konvergál, mit konvergál, pontosan nulla. Még egy pohár vízzel se kínált meg, miután 40 percet szoptunk ott, úgy hogy nem álltunk meg, orrunkon-szánkon ömlött a víz. Kedves gyerekek, ilyen egy igazi zsidó geci. Nem is az a fő bajom, hogy nem adott pénzt, hanem az elv, normális ember ha két jobbágy is vért hugyozik nála, hogy kilegyen cserélve a szájbakúrt szárítógépe, akkor legalább egy pohár vízzel megkínálja az embert, arról nem is beszélve hogy ha valaki 280 ezerért vesz ilyen fost, és ránézésre egy 120 millás házba ücsörög, akkor azért dobhatna valami csontot is. Mindegy, ennyi öröme legyen az életben, szívből remélem, hogy a gari lejárta után rájuk robban a picsába az a szar. Sebaj azért viszonylag termékeny nap volt a tegnapi ettől függetlenül is, az elhozott szárítógeciből meg megpróbálunk kiszedni valamennyi pénzt, vagy lelökjük a megyeriről a Dunába. Egyébként ha bárki ne adj isten bármi párhuzamot vélne felfedezni a valósággal ebben a posztban, akkor az direkt volt. Ezen kívül a másik TV-t ahova vittük, ott ismertem már a csajt, a Boss sógornője, na ők jófejek voltak, meg napközben is kivittünk egy TV-t azok is arcok voltak, úgyhogy 3-ból 2 win. 2 hét múlva ilyenkor meg már az autópályán robogunk a horvátoknál. Remélem a köv hetek is legalább ilyen sebességgel robognak tova mint ez, mert akkor nagyon király lesz.

Over and out

Bábel

Szurok. Ragyogás. Itt vagyok. Fekete. Ma sok telefont vettem fel, mivel nem volt más választásom, a telefonos kislányok nem voltak jelen az irodában, így rám és egy másik jobbágyra maradt eme nemes feladat,de nem volt ma igazán autista, csak kicsit autisták voltak, bár hozzátartozik, hogy ma jó kedvem volt valamiért, így azért könnyebb volt és viszonylag hamar el is ment, a köv 2,5 hét is telhetne így, aztán viszlát 1 hétre köcsög magyaria. A tegnap már kevésbé volt jó, elmentem ügyeket intézni, hát ezekbe a kurva hivatalokba nem viszik túlzásba a munkát, legalábbis ebbe a konkrétba nem nagyon őröltek a kerekek, 2,5 órát vártam egy 3 perces műveletre aztán még 45 percet egy 3,5 percesre, szóval remek volt, cserébe utána itthonról nyomtam a munkát, amit szeretek is meg nem is, nem csörög a kurva telefon, kuss van, üvölthet a zene ha olyanom van, pipázhatok közben, viszont kényelmetlenebb mint benn az “Irányítópultban”, mert a helyhiány miatt az egyik monitor itthon a fejem mellett van, ennyiből fos. Utána kimentem anyámhoz, ami egy jelentéktelen 1,5 óra még az új fancy metróval is, szóval volt időm faszságokon agyalni, mint például a szavak kialakulása, terjedése , például melyik buzi döntött arról régen, hogy melyik szavak a csúnyák, és melyek nem? Tehát ki a faszom találta ki azt, hogy a fasz vagy a kurva vagy a bazdmeg csúnya szó? Mert valaki kinevezte annak, majd szépen elterjedt, legalábbis gondolom, de milyen jogon jön valaki ahhoz, hogy kinevezzen szavakat, amiknek használata nem illendő? A másik a szavak kialakulása, oké, az internet korában azért az információ terjedése igen gyors, elég hamar szállóigévé válnak a különféle szlengek, stb, de pl anno ez hogy működött? Volt már egy szavunk mondjuk (csak hogy egy már említett szó legyen) a kurtizán, és akkor Kiss Jóska a Palánta utca 39.-ben kitalálta, hogy legyen a kurtizán megfelelője a prostituált, a kurva (jajdecsúnyaszó) meg fasztudja még mi, de és ezután mitörtént? Régen maximum az Ilonka néni meg a környező szomszédok hallották az újítást, amit utána max a boltig vittek el (bár eleve mi a fasznak beszélnének arról a boltosnak, hogy a Jóska beszívva lőve baszva mit üvöltözött a hátsó kertjében – mert bevolt szívva lőve baszva, és üvöltözött, ez teljesen hiteles információ, a hátsó kertben nem vagyok biztos, a történészek a mai napig töretlenül feszülnek egymásnak, hogy mi lehet az igazság: a verandán hangzottak el e szavak, vagy a hátsó kertben, esetleg kabát). Tehát ilyen magasröptű gondolatok közepette robogtam ki a halál faszára, olyan rég voltam arra, hogy a busz azóta más útvonalon megy, komplett házak tűntek el, és áthelyezték a végállomást is. Persze ez akár egyik napról a másikra is megtörténhetett volna, egyszerre, de ha így is volt akkor is kurva rég voltam anyunál, a város két végén lakunk, hétköznap nem nagyon van kedvem kimászni, főleg hogy lassabban érek be a melóba onnan mint itthonról, hétvégén meg örülök, hogy lyuk van a seggemen és egy ceruzát nem vagyok hajlandó arrébb rakni.

Hát körülbelül ennyi van mostanában, ezeken kívül tényleg kelek, dolgozom és vagy hazajövök, vagy züllök, tehát a szokásos. Ja meg nyomok valami diétát, Feri Update, az elnevezés az ötletgazda után történt, és nagyon szívesen mondanám, hogy rendületlenül csinálom 2-3 hete, de akkor nem mondanék teljesen igazat, az előző héten több baki is becsúszott, kis csoki, kis ez, kis az, egy egész Vienetta húzóra, de már visszatértem a kitaposott útra. Csaló nap, kuss. Amúgy annyira nem vészes, csak a múlthét így jött ki, bár már a fülemen jön ki a zöldség, a csirke, meg a kurva tojás. Mindegy, csinálom még, bár úgy lenne király ha mozognék is mellé, de a bringát generálozni kéne, és likviditási gondjaim akadnak (mint mindig:D) főleg így nyaralás előtt nem férnek bele ilyenek, mert nem igazán akarom számolgatni a pénzt ha már 5 év után lejutunk a kurva tengerhez. Most viszont befejezem, mert unom.

Over and out

Famili piktur (fiktív bullshit)

Gerellyel még az 1800-as években jöttünk össze, éppen operában voltam az akkori párommal, ő pedig a bejáratnál koldult. Mondanám, hogy szerelem volt első látásra, de nem, mert elsőre megrugdostam és leköptem, mondjuk aztán ez még sokszor bekövetkezett életünk során, de erről majd később. Miután véget ért az előadás, és mindenki özönlött ki az épületből, hirtelen elém ugrott, és letolta a gatyáját. Hát, nem fogom szépíteni, nagyon mütyüri a kukija. Kinevettem, belerúgtam, de akkor már tudtam, hogy együtt leszünk. Minden szép és jó is volt egészen addig míg a mocskos ribanc lányunk, Péter, meg nem született, ekkor ment tönkre az életünk. Az egész ott kezdődött, hogy fel se tűnt, hogy terhes vagyok (eleve nem gondoltam volna hogy az impotens apja meg tud termékenyíteni a mikroszkópikus pöcsével), egy kiadósabb délutáni kulázás közben jött világra az a kis geci, észre se vettem, csak fél óra múlva láttam mikor végeztem, megpiszkáltam a WC pumpával, de felkapaszkodott rá, és az arcomba ugrott, de lendületből falhoz kentem, majd a lábánál fogva szétcsapkodtam vele a földet, de ő csak kacagott. Utána még rengetegszer próbáltunk tőle megszabadulni a huszonX éve alatt, de mindig visszatért, volt hogy az északi sarkkörre dobtuk ki repülőből, de előbb hazaért mint mi. Szóval szívós kis gedva a gyerek, de az apja, Gerely nem bírta a terhet, ahogy megszületett Péter elkezdte főzni a kurva methamfetamint, amit boldogan használt is, aminek következtében teljesen beszámíthatatlan lett, és még az az aprócska pénisze is visszahúzódott a testébe, és soha többet nem került elő. SOHA. Ebből aztán rengeteg konfliktusunk volt, sokszor elvertem, leköptem, megaláztam, de ő semmit nem fogott fel belőle a drogfüggősége miatt, a munkahelyéről is kivágták, mondjuk az nem volt nagy érvágás a családnak, mert 34 ezer forintot keresett, szegény ostoba azt hitte végig, hogy tanár, közben az volt a feladata, hogy a WC-kben takarítsa a fekáliát, de ezt is rosszul csinálta, mert a meth miatt azt hitte csokikrém, és mindig lenyalogatta, ennek következtében mindig szarszagú volt a szája, részben emiatt is szakítottunk számtalanszor, bár utána valamiért mindig újra egymásra találtunk, de körülbelül 1-1,5 éve végleg vége lett, nem bírtam már, Fifikét is megölte, eltudjátok képzelni milyen ember az aki methbe mártogatott jutalomfalatot ad a kutyának, aki ettől először körbe-körbe rohangál, aztán 15 méter magasra ugrik háromszor majd a TGV-t is meghazudtoló sebességgel a falnak rohan. Gratulálok Geri. Azóta nem beszéltem vele, a gyereket is deportáltuk, most a handabanda hollandoknál árulja a testét gombokért, és ő is keményen drogfüggő lett, például egyszer Amsterdamban kapták rajta amint a vaginájába tuszkol egy biciklit. Aztán még egyet, és még egyet, miközben a segglukából ömlött a kula, erről van videó is a youtubeon. Geriről nem nagyon tudok semmit, utolsó infóm róla, hogy “férfi” létére teherbe esett, keményen használja még a szert is, ha jól tudom akkor edzeni is jár, hogy kompenzálja pöttöm kis péniszét. Tehát ez lenne a kicsiny családunk története, mostanra szétszéledtünk, de nem is baj. Azért tudjátok ti mocskos cigányok, hogy a szívem mélyén szeretlek titeket, amennyire az emberi szövet szeretheti az antimon-pentafluorid hidrogén-fluoridos oldatát.

Over and out

Számting evriting náting

Nos, az elmúlt két poszt kinda sad volt, így most kaptok egyet, ami nem szomorú. Vidám se lesz feltétlenül, mert csak leírom mi a faszt csináltam, gondolom mindenki tűkön ült, hogy vajon Bubu maci mit csinált a hétvége első felében. Nem sokat, a péntek este zülléssel telt, igaz igen rövid volt, eleve későn is kezdődött, plusz elég hamar beköszöntött az álommanó. Annyiból nem bántam, hogy ma viszonylag korán kellett kelni, mert mentünk gokartozni, plusz én is eléggé megfáradtam. Hát a gokart az nálunk visszatérő elem, mondjuk tavaly asszem nem voltunk, de azért ha tehetjük elmegyünk (mogyoród, hungarokart, ha érdekel bárkit is, 12k a napijegy, ami 13-20 óra között korlátlan gokartozás, nyilván akkor ha szabad a pálya, ergo lehetnek lyukak ha jön pár jobbágy 1-2-3 menetre, de nem gond, mert azért ha 7 órát folyamatosan lehetne menni, a második után zokogva hívnám anyut, viszonylag megterhelő, szervótlan slickeket forgatni órákig, főleg, hogy nem minden nap megyünk), és a mai az egyik legjobb volt eddig, nagyon sokat tudtunk menni, bőven megérte a napi, plusz volt egy kis meglepi is estefele. Voltak nagy csaták, egész jó időket futottunk, pedig át is lett építve a nyomvonal, és ugye két évet kihagytunk, de így is 4-5-6 másodpercekkel jobbakat futottunk mint a random betérő emberek, igaz amikor olyanok jöttek akik szoktak járni, akkor ott kicsit jobb idők voltak, de én elégedett vagyok, viszont egyre inkább látszik, hogy nem takarózhatok a mázsámmal, mert közel mázsás emberek is elkentek 3 tizedekkel, de meglepően egybe voltunk most, 8-an 7-8 tizeden belül voltunk, ami verseny alatt elég jó dolgokat hoz. A meglepi az egy kis eső. Ez a pálya egy hangárból, és egy kinti részből áll, a kinti részre rátud esni az eső, de ez elég evidens, nem is értem miért említettem meg (az egész posztot nem értem). Na és amikor az egyik körben érzed, hogy szemerkél, semmi gond, kicsit jobban csúszik, de ennyi, viszont a legközelebbi körben mikor kimész annyit látsz, hogy tizenhatezerkilencszázöt köbméter eső esik tizedmásodpercenként bele az EGYIK szemedbe. A következő életkép, a benti részről kiértek, vonatoztok 3-4-en, és csak annyit látsz, hogy az első kettő úgy megy bele a gumifalba koppig eltekert kormánnyal mint a szar (nagyon sokat gondolkodtam, mit is írjak ide, de csak ennyire futotta), akkor elgondolkozol, hogy lehet vizesebb már a pálya, és ekkor kiérsz te is, és itt bekövetkezik a fenn ecsetelt tizenhatezerkilencszázöt köbméter esővíznek az EGYIK szemedbe jutása, és te is elindulsz a falba. Nem, amúgy én nem indultam el, mert elvettem a gázt, kiszálltam a gokartból, a hátamra kaptam, és pónivá változtam. De már elmúlt. Szóval le is zárták, csak a belső pálya maradt, viszont innentől DK (drift king, uknow) volt mindenki, hideg, enyhén vizes gumival, úgy, hogy a megnyitott pályarészt még az 1800-as évekből származó por fedi, egy olyan háromésféltonna nyárfa terméssel karöltve ezt nem volt nehéz kivitelezni. Ebben a menetben a következő életképek: kétszer is keresztbe állt valaki a célegyenesben (!), egyszer úgy, hogy még 3-an leutánozták, én meg már csak annyit láttam mikor padlóval kilinccsel előre érkezem, hogy 4en veszettül integetnek a szélrózsa minden irányába állva. Pár körrel később valaki annyira beleállt a gumifalba, hogy azt a válláról hámozták le (hatásvadász túlzás? lehet. de lehet, hogy nem), szóval egészen vicces volt az utolsó 3 menet, én ott már csak arra mentem, hogy keresztbe menjek mindenhol (rettenetes 7 LE-t kellett fékentartani). Szóval fasza volt. Gondolom kurvára örültök, hogy ezt a remek történetet elolvastátok, nem kell megköszönni, de ajándékokat elfogadok.

Over and out

Kutya, cica, mérési hiba.

Hát múltkor viszonylag rövidre fogtam drága pajtim memoját, de persze ennél sokkal-sokkal többet tudtam volna róla írni. Ugye említettem, hogy Dani kapitány, és BASZÓ Marcipán világi jó haverok voltak, remélem megtalálták egymást, és ott folytatják ahol anno abbahagyták. Az egész még akkor kezdődött amikor Marcipán alig volt nagyobb, mint egy erőteljes hapci utáni meglepetés takony az orcán, hazakerült, Dániel persze örült neki mint az állat, ugrált, szanaszét volt, de a cica persze megijedt tőle, fújt rá, meg elbújt, és itt volt egy dolog ami igazából tökéletesen jellemzi a Danit: megfogta a teniszlabdáját, lerakta és odagurította a cicának orral, majd lefeküdt és várt. Kb innentől tökéletes volt az összhang, ment a birkó éjjel-nappal, a macskát se kellett félteni, a sziámi cicák nem a békés természetükről híresek, ennek megfelelően egymásra találtak, a Dani adta a sallert pacsi gyanánt, vagy épp a macskával törölte fel a lakást, de a cicó meg az első adandó alkalommal elkezdte tépni, cibálni a kutyát. Érdekes, mert imádták egymást, de soha nem aludtak együtt pl, mindig csak a vadulás résznél találtak egymásra, de legalább lekötötték magukat, amíg egyedül voltak. Nyilván voltak kommunikációs hibák, mivel a kutya ugat, a macska nyávog (szívesen), viszont a dorombolásra tökéletesen illik a kutya morgása, szóval nem egyszer volt, hogy a macska dorombolt mintha kötelező lenne, amire a válasz az volt, hogy a kutya meg halkan morgott. Nagyon király páros volt, nekem nyilván a Dani volt a minden, de a cicát is imádtam, akkor is a szívem csücske marad ha nem én éltem vele, pofázós agresszív vadállat, akinek az volt a játék, hogy az életedre tört, és menekülés közben átakarta harapni az achillesed. Hozzáteszem nem mindig magától ment fel benne a pumpa, természetesen volt, hogy aktívan részt vettem a folyamat gyorsításában, utána pedig úgy néztem ki, mint aki vagdossa magát.

Nagyon féltem, hogy teljesen kileszek, ha kutyát látok elbőgöm magam, de meglepően jól viselem, bár a retrievereknél azért törik bennem valami. A jól jelenesetben a kurva szar szinonimája, de én ennél rosszabbra számítottam. Némileg enyhít a fájdalmon, hogy tudom, hogy helyesen döntöttem (ünk), látszott rajta, hogy elege van, és magára a döntés meghozatalára az utolsó két év alatti szarok miatt felkészültem, inkább a hiánya amire nem lehet. Ezt csak azok értik, akik együtt éltek állattal tizen évekig. Annyi apróság vált semmivé egyik napról a másikra, hogy ezt feldolgozni idő lesz, a mai napig (oké, még csak kicsivel több mint 1 hetes a seb) ha nem vagyok itthon be-be ugrik, hogy mikorra kéne hazaérnem, hogy letudjam vinni, vagy ha itthon vagyok sokszor azt érzem, hogy csak a másik szobában van, aztán mikor kimegyek és odanézek a helyekre ahol aludt akkor mellbekúr az, hogy nincs. Fura, és egyben kurva szar, de neki már nem fáj, remélem tényleg, hogy van tovább, és végre megint a lüke agyához méltóan tud létezni valahol.

Sorry, de ezeket ki kell írnom magamból, mert megkönnyebbülök tőle, nem a legvidámabb téma, de muszáj, különben felrobbannék, plusz a közlésben is segít, nem kell mindenkinek ecsetelnem küszködve azzal, hogy el ne bőgjem magam, itt legalább bőghetek, senki nem látja. Nem tudom szavakba önteni mennyire hiányzik, de ez már csak egy ilyen geci játék, mindenkinek lefő az a bizonyos kávé valamikor, hálásnak kell lenni azért az időért amíg részei voltak az életünknek és úgyse feledjük őket sose. “Távol vagy tőlem, és mégis közel, számomra Te örökké létezel, Te ott fenn úgy itt lenn, utánad csak a csend…”

Over and out

In Memoriam

Nincs egy éve, hogy a cicó, Marcipán elment örökre rosszalkodni, tegnap Dániel is követte. Ő volt a világ legjobb kutyája, a legjobb pajtim 13 éve, és most kezd realizálódni bennem, hogy soha többet nem láthatom. Pokoli érzés, de tudom, jobb ez így neki, az elmúlt 1 hónap nem volt méltó hozzá, és tegnap már látszott rajta, hogy elfáradt. Nagyon szívós volt a szentem, terminátor kutya, mindig csak olajat kellett cserélni, számtalan veszettnek tűnő szituból felállt, mert vitte a feje és a szíve, és soha nem lehetett hallani a hangját, csak ment előre. Fejben az utolsó napig nem öregedett meg, ugyanolyan lükepék volt belül mint régen, de sajna a teste már nem volt társ a dolgokban, mindig éreztem benne az élni akarást, a küzdést, tegnap jött el az a pillanat amikor már nem akarta, elege lett. Nem tudom mi lesz most nélküle, hazajöttem ma, és teljesen összeomlottam, a tudat, hogy nincs jelen, nem vár ha hazajövök, nem fogom hallani a körmét, nem fogom hallani a szuszogását, nem követ majd mint az árnyék, nem kell figyelni az ajtóknál, hogy nem feküdt-e eléjük, nem kell figyelni a fotellel ha kimegyek, nehogy rátoljam, nem fog hülyére venni amikor olyan kedve van, nem fog rám bambi szemekkel nézni, ha kiakarja nyalni a joghurtos poharat, egyszerűen ennyi. És egy kurva nagy űr marad utána, amit soha, semmi nem fog betapasztani, nekem örökre Ő lesz a legjobb pajtim. Nyugodj Békében haver, szedjétek szét Marcipánnal a helyet!

Over and out

Sztátorz 3: Totális viszlát

Koliosz Koliosztátor > Katisztátor > Atisztátor. Ezt a relációt soha nem fogjuk elfelejteni. Történt, hogy Zsófi szervezett egy surprise partyt Törpinek szülinapja alkalmából, ami amúgy majd csak lesz, de a dátumválasztás a rejtőzködés miatt volt remek, aztán erre engem is meghívott (itt is szeretném megköszönni:D) aztán én meg elmentem. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azért eléggé noszogattam magam, no nem azért mert az arcokhoz nem volt kedvem, hanem mert nagyon-nagyon későn kezdődött, én meg nagyon-nagyon öreg vagyok, de végülis nagyon megbántam volna ha nem szambázok le. Az este egy sokat beszélő idegennel indult, aki ismer az tudja, hogy nagyon szeretem az ilyet, de viszonylag hamar túltettem magam rajta, miután a harmadik házi szilva is lecsúszott (amit a nyomozói munkámért kaptam), aztán szépen lassan elfogyott az üveg, és hát kellett volna tovább vinni a tudatmódosítás folyamatát, de piát nem keverünk, ellenben szeretetfelhő generátor volt nálunk. Kettő ilyen generátor készült, kicsit feszélyezve is éreztük magunkat mikor láttuk hogy vagy 8 ember alkotja a kört, de később kiderült nem volt miért aggódni, ipari mennyiségű szeretettel dolgozott az a két rakéta. Ilyen még nem volt, de tényleg, tehát a korai szakaszban 30 percet álltunk a kert végében a sötétben, és fogalmam sincs mitörtént, Katisztátorról kiderült, hogy hajlamos ilyen állapotban füllenteni, és amúgy ő A Kör-ből a kislány. Aztán a 30 perc eltelte után behatoltunk a házba, hogy leüljünk, én itt töltöttem a következő 2-2,5 órát, bár egyszer kimentem a többiekkel a teraszra cigizni, és visszatérvén elsőre egy másik székre ültem le, nem tudom leírni azt a system errort ami annak következtében volt, hogy nem értettem miért látom az asztalt más szögből. Volt-e baj? Volt. A többiek közben elkoptak, a végén egy hármas maradt benn, és rendkívüli kártyavár építés vette kezdetét, Coli és Eszti között, csodálatos élmény volt látni, mondjuk nekem közben 30 percembe telt mire a félig fekvős, távolba révedős üléspozicíómból felültem rendesen, utána 2 órán keresztül terveztük az indulást, és közben azon mulattunk milyen emberek vannak (egyik kedvenc elfoglaltságom) meg persze azon ahogy Ádámka kulturáltan étkezik, ami abból állt, hogy amit megakart enni az minimum egyszer érintkezett a földdel. EGY TITKOS LABIRINTUSBAN! Ezek után fogalmam sincs mikor, de elindultunk haza, és kicsit meglepő volt, de elsőre hazataláltam, mondjuk az hogy kettő darab emberrel találkoztam hazafele, azok is átmentek a másik oldalra mikor megláttak nem volt annyira felemelő, de ezenkívül semmi probléma nem volt. Mondanám, hogy vállalható voltam, de ezt nehéz lenne bebizonyítani, viszont szerencsére voltak emberek akik nem voltak azok. Állítólag csak akkor ilyenek ha isznak, legyen így. So much win.

Over and out

Baszó LAN

Nos gyermekim itt vala Csaba, aki máris elhozza nektek az elmúlt pár nap történetét. Mint az több embernek ismeretes, évente kétszer-háromszor, illetve ahogy esik néha többször, összeülünk a tanácsteremben, hogy Local Area Networkot hozzunk létre a személyi számítógépeink között, hogy ennek segítségével egymás ellen, vagy ne adj isten egymással tudjunk játszani különféle számítógépes játékokkal (illetve konzolon fifával, mert az sose marad ki). Tudom, hány évesek vagyunk, de kit érdekel, mindig jók szoktak lenni, jó 2-3-4 napra kivonni magad a körforgásból, lekapcsolni az agyad, és csak zülleni, és azt addig kell megtenni, amíg lehet, nincs család etc. Most sokan voltunk, bár én személy szerint nem sokat játszottam, mert általában szeretetfelhőn utaztunk vagy hazajöttem és utána meg leragadtam a kávézásnál, és csak este értem vissza. A mostani LAN arra is rávilágított, hogy a legjobb nickname: BASZÓ. Ennyi, ehhez több kétség nem is férhet, ez tényleg zseniális, szofisztikált, kifejező, hangzatos. Most kicsit rendhagyó módon kitérnék a szeretetfelhőre, mert volt egy zseniális telefonbeszélgetésem a Kuppakkal, miután ő eltávozott. Szanaszét voltam, ahogy az lenni szokott, mikor megcsörren a telefonom a távozása után 10 perccel kb, felveszem, hazudnék ha azt mondanám, hogy elsőre sikerült felfognom mi is történik. A hívás lényege az volt, hogy ott hagyta-e a kulcsát. Kideríteni mission impossible, de végülis 3 perc fuldokló röhögéses fel alá mászkálás során észrevettem az ominózus tárgyat, mondom jó akkor kimegyek az utcára és üvöltve átdobom a kapun neki, majd ezt elismételtem még egyszer, mert volt egy kis kommunikációs hiba, de ekkor már kinn voltam az udvaron, erre a reakció egy kétségbeesett “NE-NE-NE MÁR ITTHON VAGYOK!” volt, hát én ennek következtében mondanom sem kell, hogy teljesen szétzuhantam, visítva mondtam, hogy akkor nem lett volna okos kibaszni az utcára a kulcsot, majd egy 40 másodpercet sikítottunk a telefonba a röhögéstől és könnyes búcsút vettünk. Csúnya dolog mindenféle színeket elpöfékelni, senki ne éljen vele. Szóval ezek vannak, ilyen okosügyes nagylány lettem én, mindenesetre ez is nagyon adta most, lassan már tényleg nem az van a központban mint mondjuk 6-7 éve, hogy hajnalig verjük a gépet, mióta mindenki dolgozik, meg pörög az élet körülötte, azóta már pusztán a tény, hogy 3 nap faszverde van már öröm, a játék az csak egy kis plusz. Ja, és ami nagyon fontos, nem aludtunk már éjfélkor, fenn voltunk akár 3-ig is! Ez is nagy szó mostanában, az előző ilyen kis összeröffön nem volt olyan este ahol fél1nél tovább fenn lettem volna szerintem. Kíváncsi vagyok horvátra, hogy az 5 évvel ezelőtti önmagunkhoz képest mikor fogunk kidőlni. Na de ennyit mára kedves naplóm.

Over and out

System Error

Hát gyermekeim ilyen készen már régen voltam. Az egész egy ártatlannak tűnő, noszogatások után létrejövő alig 1 órás iszogatással kezdődött, ami után a többiek koncertre mentek, én meg az utamra, ami jelen esetben szeretetfelhőn való lovaglást jelentett. Gondolkodtam, hogy éjjel írom meg a posztot mikor hazaértem, de erre valószínűleg nem lettem volna képes. Rumos kóláztam, egész pontosan 4 adagot ittam meg, aminek az lett a következménye, hogy indulásra csatak részeg voltam, 1 óra alatt, már-már azon gondolkodtam, hogy elmegyek koncertre, de visszatartott, hogy alig 4 rongy volt nálam, és kitudja mire lett volna elég, plusz a halál faszán volt az ojjektum. Tehát az újpest központba érzékeny búcsút vettünk, én robogtam a szeretetfelhő gyár felé, gyorsan el is ment egy dupla kör, utána én 30 percig hol az életemért, hol azért küzdöttem, hogy ne hányjak össze mindent. Utána jött egy 40 perc kuppak hol a pizzám session, aztán egy 20 perc ki viszi ki a pisim session, aztán jól lettem, kaptam meleg sajtospogit is az éjszaka közepén, nem tudom honnan, de nagyon jól esett, aztán elindultam haza. 1-n2 körül, fogalmam sincs mit csináltam ott majd 3 órát, de biztos jó volt. Természetesen az éjszakai remek, kettő 914A ment el amíg jött egy 914. Valahogy hazajutottam, itthon még valamit csináltam, de az már nincs meg, aztán az igazak álmát aludtam, de 10 kor kidobott az ágy. Még most se vagyok százas, de legalább írni tudok.

Ja igen tegnapi szösszenet a játszótérről: kislány meg a kisfiú játszanak, majd a kisfiú megfogott valami bogarat, nem láttam mi az, csak a kislány veszettül sikítozott, hogy üsse le, üsse le. Kisfiú reakciója? Ez nem csíp nem ütöm le. -DE ÜSD LE! -DE A MÉH NEM CSÍP NEM ÜTÖM LE! Hát fiam téged egy szörnyű meglepetés fog érni amikor mégis megteszi.

Na szóval így telnek a hétvégék a káposztásmegyeri gettóban, megyek nézek valami abrakot (aztán meg is eszem BÁHÁÁHÁHÁ).

Over and out

BKK te csodás

Igazság szerint most nem is maga a BKK, csak az eszközein utazó emberek lesznek napirenden. Felmerülhet a kérdés bennetek, hogy miért kritizálok másokat. Because i can. Ez ennyire egyszerű.

Az idő péntek este, nem tudom kb mikor, a lényeg, hogy már sötétségbe burkolódzott a város. A 14-es expressz tátra villamoson lefoglalt hogy nézelődjek, mert hetente csak 98-szor teszem meg a káp-béke tér távot, így rengeteg felfedezetlen dolog van, amit még nem láttam az ablakon kibámulva (nem). A lényeg az, hogy nem nagyon figyeltem az embereket, de az újpest központban vásároltam mindenfélét estére, és már ott volt egy csoportosulás, akiket szívesen betakargattam volna földdel. Lila sálas legények, és egy leány, egy focilabdával (fogalmam nem volt mikor van pontosan a meccs, csodálkoztam is, hogy az Katica kiscsoportot is beengedik, de mint később kiderült, akkor még javában folyt a mérkőzés), átlag életkor 12 ránézésre, mindegyik kicsit ilyen dzsásztin bíber utánérzés, a csaj az ilyen telepi szakadék, bár ő azért elagyabugyált egyet az alfahímekből. Jól jellemzi őket, hogy igazi gengszternek hitték magukat, egyszer adná az ég, hogy betaláljon egy ilyen kiscsoport. (nem, nem érdekel, hogy óriási diadal lenne elverni a gyerekeket, én élvezném). Az egyik srác felszállt arra a buszra amire én, előtte lepacsizott mindenkivel, ahogy azt a négerektől látta, majd még biztos ami ziher alapon az ajtóból visszaüvöltött hogy “szia haverom”. Bazd. Meg.

A 196 több érdekességet tartogatott, volt egy idősebb emberekből álló gang, nem tudom mit csináltak, nem is érdekel, de én nem tudom, hogy ez csak rájuk volt jellemző, vagy ez az idősebbekre ámblokk ráhúzható ha társaságban vannak, de mintha csak ők lettek volna a buszon. Az egyik kapaszkodóknak dőlt arra persze nem figyelve, hogy lehet hogy valaki fogja is azt a kurva vasat, a másik beleállt az arcomba háttal de ilyen 5 centire, gyűlölöm az ilyet, főleg ha viszonylag üres a busz.  A nő amelyik a kapaszkodóknak simult persze nekidőlt tizennégyezerhatszázkilencszer az én kezemnek is, mondom ad1 a kurva anyád, ad2 akkor megfogom feljebb azt a szar, de akkor meg a fejét döntögette a kapaszkodónak… Azon kívül, hogy megbaszódhatnak jófejek voltak ahogy baráti társaságként csinálnak még programot, csak ezt tegyék akkor amikor nem keresztezik az utamat. Ezen kívül velem szemben állt a forgóban egy embör, bár nem tudom definiálni, próbálom leírni milyen is, lenntről felfele haladva: fekete teremcipő, világosszürke zoknival, fehér rövidgatya, málhazsákanyagbólkészültválltáska (nem tudom szaknyelven, bocs), fekete, kurva nagy KÁRPÁTIA feliratos pulcsi, belőtt focista séró (ez már ilyen halmozott paradoxon szerintem) és elálló fülek. Se nem focista, se nem nagymagyar, akkor miaz? Egy fasz. Volt még három ember aki megvakított, volt egy kb  65 éves vénasszony, teleszart farmerban, bőrdzsekiben, fossá szolizva, imádom az ilyeneket, nem telik tükörre, vagy én nem vágom, akkor volt egy kurva nagy szuperork cigány, fejcsúcson hálós baseball sapi, susogós, tipik újpalotai telepiroma. És ott volt Daenerys Targaryen. Nem igazából az is egy agyonszolizott hatvanas ember volt, csak ugyanolyan haja volt mint a tüzesz szákhányok anyukájának.

+1: most voltam lenn a Danival, jött egy fiatalokból álló gang, a politika lázában égtek, ez még hagyján, de az emberünk ahogy felvolt öltözve… Feszülős, foltos világos farmer, de az a piaci, valami kabát, egy hátrabaszott OMFG feliratos baseballsapi (hát mondjuk jobb kifejezés tényleg nincs rád fiam) és a nyakában egy, és most jól figyelj: PC-s headset. Igen, az a műanyag, 800 forintos szar, a kis elálló szivacs mikrofonnal. Nem értem. Pedig a haverjai nem voltak ilyenek, persze aztán lehet csak odaverődött, és megtűrték, ne adj isten észre se vették szegényt. Szóval ezek vannak, amik ezen kívül vannak, azok olyan dolgok, ami a meló, meg a tollas, esetleg egy kis agyszedálás, de elhatárolódom magamtól.

Over and out