Destroyer

Elmesélek egy történetet, de csak ha. Ha mi? Semmi, jól belenéztetek, viszlát.

Ezzel amúgy le is zárhatnám a posztot, mert bár írhatnékom van, de nem nagyon megy a fogalmazás. Azért megpróbálom. Jó? Ha nem jó akkor is megpróbálom, mert nem tudtok megakadályozni, egyrészt mert nem vagytok itt miközben a billentyűzetet csapkodom, másrészt ha itt is lennétek se találnátok fogást a vídia keménységű, rommá edzett testemen. Arra a kérdésre, hogy egy tízes skálán mennyire vagyok kemény mindjárt választ is kaptok, mikor végre belekezdtek a történetbe. Vágjunk is bele! Ez átvezetésnek sem utolsó, hisz hétvégén nem 1 hanem rögtön 2 dolgot is sikerült tönkretenni (disz iz váj dö cím iz disztrojer), és az első tönkretett elem kapcsolódik a vágáshoz. Mi is történt pontosan? 1988 április 24.-én megláttam a napvilágot. Aztán eltelt 31 év, és vettem egy közepes botmixer szettet, mert szeressük cicával a turmixot. Hogy miért nem turmix gépet vettem? Mert azzal nem lehet olyan faszán hagymát aprítani, én meg nem akarok késsel, mert sírok közben. Ennél az eszköznél ki volt emelve, hogy jégtörésre alkalmatlan, úgyhogy mivel teszteltük? Fagyott eperrel. Há mé, az jég?! Nem, hanem eper. Ami fagyott. Jó, lehet kimeríti a jég fogalmát, főleg, hogy csak annyira fagyott bele a fagyasztóba, hogy hozni kellett a makita vésőgépet, és egy 2-2,5 órányi megfeszített munka után sikerült is hozzáférni. Hatásvadász túlzás? Hát szoktam én olyat? Sowwy, elkalandoztam, szóval beleraktunk egy jó fél kilónyi rommá fagyott epret az aprítóba ami jégtörésre alkalmatlan, minek következtében az első gombnyomásra szétnyílt a tengelye a forgókésnek. Hazudnék ha azt mondanám, hogy meglepett. Picit azért csalódott voltam, de lehet nem kellett volna koppra pakolni, és akkor minden fasza. Mindegy, hála égnek lehet kapni külön az alkatrészt, már be is szereztem, mindenki nyugodjon meg, már tudunk turmixot inni.

No, és mi lehet a másik dolog amit sikerült szétvillantani? Hát ez a story sokkal sokkal mókásabb. Vasárnapi, fáradt délelőtt, készülődtünk pancsizni cukival meg két barátnőjével, előtte elmentem zuhanyozni, eddig semmi rendkívüli. Miután csodálatos, évek során tökéletesre csiszolt testemet megtisztítottam, gyanútlanul a törölköző tartó felé nyúltam, hogy az onnan elvett törölközőmmel a huncut módon lefele szaladó vízcseppeket felitassam, de ekkor megtörtént a baj: sikerült lerántani a hajszárítót, ami mint egy lassított felvétel elkezdett zuhanni, én meg egy alig hallható NENENE!!! kíséretében hősiesen utána nyúltam, de megcsúsztam, és elemi erővel vágódtam ki a kádból, vállal levettem a WC csészét, ami ennek hatására módosított a pozícióján. Értsd: kiszakadt a gecibe. Na, nem olyan nagyon, de elfordult egy pár fokot, emiatt a befolyó csöve is elhagyta a csészét magát, de a tömítését mindenképp, ennek pedig az a kellemetlen mellékhatása volt, hogy ha lehúztam, akkor a tartályból leömlő víz körülbelül 13,5%-a jutott el a csészébe, a többi az minden irányba szétterült a fürdőszobában. Keksz. Amúgy elég kiszolgáltatott voltam mikor cuki kiszaladt a puffanásra, én meg mint egy teleszart búvárruha feküdtem mezítelenül, miközben belül zokogtam, főleg miután láttam, hogy a kőkemény testem milyen könnyedén küldte el borért a WC-t. Sérülés? Hah, egy nagyujjkörömnyi piros folt a lapockánál, ennyire vagyok jó, baszki. Na mindegy, mivel ez kb indulás előtt 20 perccel történt, így nem álltam neki vízszerelőset játszani, bár egész nap be-be ugrott, hogy a pancsi végeztével, hazaérvén tennem kell valamit. Miután kellemesen elfáradva hazaértünk, újfent beugrott, hogy hopsza, ha nem teszek valamit sürgősen, akkor vödörrel kell leönteni a szart. Végül nem kellett, ezermester Csacsuka1997 ehhez IS ért.

Egyébként tök jó volt, délegyházán voltunk végül a tavaknál, nem volt tömeg, a víz is kellemes volt, úgyhogy igazán megérte. 🙂 Jövő héten meg hurrá evribádi, jön a hálidéj, a balaton ez itt vagy nem? Nem, de hálidéj. Elég.

Over and out

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.