Don’t worry, I’m a professional.

Egyébként nem tudom minek írok, mert említésre méltó dolog nem nagyon történt, dolgoztam, itt azért volt 1-2 említhető eset, de ezen kívül estifény, mondjuk nem is oly rég írtam. A munka alapvetően mostanában szar, mert ugyan kevesen telefonálgatnak, de azoknak a 95%-a idióta, ráadásul az alapvetően alacsony dolgozói létszám, és a nyári szabadságolások összege azt eredményezi, hogy a telefonok nagyrésze engem terhel. Persze ezzel nem azt mondom, hogy más nem kapott teljesen életképtelen embereket a nyakába például a héten. Akik engem megtaláltak, azokból három említésre méltó szitu volt, abból egy kikerült fácséra, bár azt nem írtam le, hogy jutottunk el oda, szóval itt megteszem. Lássuk:

Az első: – Jónapot, avplanet. – Áruház? – … (nem, vidámpark). –  Kinéztem ezt és ezt, van-e (99%ban kiírja az oldal, hogy raktáron vagy rendelésre, értelmezni egyszerű). – Van. – Jó akkor szeretném megrendelni. – Telefonon nem tud, csak az oldalon. – Az oldalon? – Igen, webshop tudja?. – Akkor, és most ne értsen félre, de miért van kinn a telefonszám? – Hát, hogy ilyeneket tudjon kérdezni. – (döbbent csönd) – Rendelési, beérkezési és egyéb információk közlése érdekében. – Ja, értem.. / Tajgetosz.

A második: – Rendeltem ezt és ezt, de lehet, hogy nem fogok odaérni hatra. Megvárnak? – Sajnos nem, addigra bezár a kassza. – De a kassza akkor zár, amikor bezárják. – (Először is, bravo) Uram, nálunk így működik. – Akkor ez a köszönjük, hogy az avplanetnél vásárolt esete? – (Hatalmas levegő, szúszá, nem ez a sajnos anyád nem baszott a falhoz esete) / Majdnem mondtam neki, hogy menjen akkor vegye meg ott a szarát, ahol nyitvatartási időn kívül kiszolgálják, a másik, hogy valahogy mégis sikerült odaérnie…

A harmadik (facebook): Garanciális ügy, betelefonál, hogy tudjuk cserélni, vagy csere igazolás stb, viszont tipikus primitív vidéki paraszt. – És a csereigazolás ott van Önnél? – Igen, mi a menete, stb. – Küldünk érte egy futárt, mellékelni kéne a csereigazolást, meg egy pár soros levelet, amiben leírja, hogy ez és ez a gond, és ezt és ezt akarja helyette. – (itt kezdett el üvöltözni) MICSODA?! ÉN IROGASSAK? HÁT MINEK?! A SZERVÍZ MEGÁLLAPÍTOTTA! MINEK IROGASSAK? – (nyugodj meg te senkiházi) Uram, elmondtam, hogy mi a menete, elmondtam, hogy ki lesz cserélve, miért üvöltözik? – MILYEN HOZZÁÁLLÁS EZ? – (Hogymivanbazdmeg?!) Az én hozzáállásom milyen, uram, maga kezdett el üvöltözni, és akkor az én hozzáállásomról beszélünk? – Ööö, rossz a fülem, hangosabban beszélek, a környezetem is mindig rám szól. – Ja értem, és mondom kettő perce a beszélgetés kezdetén nem volt gond azzal a füllel igaz? – Jó, igaz, elnézést, hogy felemeltem a hangom. – Mondom nem gond, küldjük a futárt. – Jaj de még ne küldjék, nincs még nálam a papír… – Hát mondom ezzel a kérdéssel kezdtem a beszélgetést, csereigazolás ott van e már a televert mocskos kurva zsidó kezedben. – Ja, akkor lehet nem figyeltem. – Ja akkor lehet, hogy anyád kurva. – Mondom akkor térjünk szépen vissza erre, amikor már ott a papír, köszönöm, viszhall. / True story.

Úgyhogy ezek vannak. Igazság szerint megint kezdem nehezebben viselni őket, és igen hirtelen eldurran a vízcső, bár ugyanolyan gyorsan le is nyugszom. Egyébként friss experience, múltkor volt a moly a szobában, utálom, hányok, sikítok mint egy fürdős kurva, menekülök előle, undorodom tőlük, főleg ezektől a gecinagyoktól. Na, azzal hadakoztam, megcsaptam, de azzal a lendülettel ki is rohantam a szobából, ennek hozománya az volt, hogy nem láttam, hova lett. Gondoltam halálos sérülést szenvedett, lefeküdtem aludni. Most apu ül, csinálja magának a cigit (nem, nem olyat), majd kiüvölt, hogy baszod gyere már. Mondom mivan? És ott volt. Lehet, hogy nem ugyanaz, ez talán nagyobb volt, de ugyanolyan tépett volt a szárnya. Hát mondanom sem kell Tomika és Csabika a Bátor… Hagyjuk… Én meg akartam ölni, apám kiakarta terelni serpenyővel, de ahogy arra számítottam apám eldobta a serpenyőt ahogy megmozdult az az undormány. Itt jött a nehezítés, egy wild veréb appeared, az ablakon keresztül akarta elkapni a molyt, ami közel akkora volt mint az a kurva veréb (nyilván nem olyan vaskos, de területre simán), ekkor üvöltöttem apunak hogy az ablakot csukja be, nem kell egy veréb is a szobába, így is mindjárt meghalok szívrohamban. Végülis leszállt a párkányra az antonov méretű “lepke”, és egy határozott mozdulattal véget vetettem szánalmas kis életének, de még döglötten is elmondhatatlanul gusztustalan volt. Utálok minden repülő szart, ami nagy, és csapkod. Egyszer berepült egy galamb… A macska elkapta… Csabika sikított. Macska elengedte, galamb futott, kutya elkapta, csabika üvöltött, mert a falról nehezen jön le a vér, és nem volt kedvem belső szerveket takarítani, Dani elengedte, galamb befutott a nappaliba az ágynemű tartó alá, macska, kutya utána, bebújt a sarokba, vérzett már a nyaka, a cica ledöglött mellé, Dani megsértődött mert üvöltöztem vele, elment, lefeküdt, ahogy megmozdult a galamb a macska rábaszott, de már nem érdekelte, nem akarta megölni. Én meg nem érek hozzá a kurva madárhoz. Már ott tartottam, hogy kikergetem a kutyának, ölje meg ő, inkább takarítok, de akkor a kutya már vérig volt sértve, le se szarta azt a kurva madarat. Végülis egy cipősdobozba raktam, levittem, leraktam a földre, lerúgtam a tetejét, majd belerúgtam a dobozba, próbált elrepülni, de már nem ment neki, befutott a kocsi alá, valószínűleg az volt az utolsó napja a földön. Tanulság? Ha berepül a madár, és a macska meghallja, hogy a hugom szobájában van, és kinyitja az ajtót (mert kinyitja:D), és el is kapja, majd hozza büszkén, szakszerűen a torkánál fogva, akkor hagyjuk, csendben, finoman megöli, utána csak ki kell dobni…

Over and out

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.