Micimackó elborulás – 2011

Van egy weboldal archiváló csoda, aminek segítségével a régi blogom néhány posztjára még rálehet lelni és találtam is egy rendkívül elméset, még 2011 augusztusából. Nem tegnap volt, ma már lehet összeszedettebben tudnék ugyanilyen bullshitet összedobni. Íme:

Dél van. Felkelek nagynehezen, megvakarom a tököm (helyét), majd meredek magam elé egy kicsit. Utána kimegyek a konyhába, közben törölgetem a dzsuvát a szememből, odasétálok a szekrényhez, kinyitom az ajtót, leveszek egy köcsögöt a polcról, belenézek, és tudod mivan? ELFOGYOTT A SZÁJONKÚRT MÉZ!!! Nem kellett több ahhoz, hogy azonnal kipattanjon a szemem és kezembe vegyem a mobilt, hogy felhívjam disznó barátomat, aki egyébként a mézért felel, hogy mi történhetett, hol volt hiba a folyamatban. Felveszi, hebeg-habog, utálom amikor ezt csinálja, márpedig mindig ezt csinálja, mert szegényt retardáltnak teremtették, egy életképtelen kis fikadarabnak, aki nem tudja kifejezni magát, alacsony és még rózsaszín is. Rábaszom a telefont, majd belerúgok a falba, de nem fáj, mert egy fában lakom. Leülök a székre, fogom a fejem, hogy most mégis milegyen, mert ahhoz semmi kedvem hogy magam szerezzem be az elemózsiát, múltkor is pináncsíptek a rohadék méhek. Rendelhetnék neten, de egy kurva rajzfilmfigura vagyok és a pagonyba nem teremtettek internet kapcsolatot. A telefont is úgy kellett kikönyörögnöm, mintha olyan kurvanehéz lett volna megrajzolni, bár mit várok olyan emberektől, akik arra nem vették a fáradtságot hogy felöltöztessenek, csak annak a csókos robi gecinek van normális ruhája, de mint tudjuk az egy kis drogos homeless, elhitetem vele hogy spanok vagyunk, közbe mindenki leköpi a bakonyba. Illetve pagonyba. Ja amúgy ide is elért a válság, márnem 100 hold, csak 42… És fél. Na mind1, ne kanyarodjunk el, most ennél fontosabb gondjaim is akadnak, elöször is kéne méz, aztán elkéne mennem nyuszihoz tolni egy spanglit. Bizony, nyuszi egy nagy díler patkány – illetve nyilván nyúl, de mivel a rágcsálófélék közé tartozik így végeredményben teljesen mindegy – és a répák csak elterelési célokat szolgálnak, az igazi fertő a pincében van. Magamra kapok valamit, illetve csak kapnék, mert ugye már vagy 30 éve az a piros szar van rajtam, velem együtt mossák néha, de így ennyi, tehát csak szimplán elindulok, elugrom tigrisbigrishez, mert tartozik nekem némi kápéval. Amúgy baszott unalmas a pagony, nincs itt szar se. Tavaly akartak rajzolni egy tescot, de rájöttek hogy felesleges, a lakosság igényeit az a három virág a mezőn is kielégíti. Mind1, 3 perc múlva elérek tigrishez, de már megint valami szaros fehér port tolt a pofájába, összevissza ugrabugrál mert dől belőle a faszság. Mondom neki kéne a pénz, de ő a farkán rugózva pattog, na mondom jó elég lesz, lebasztam neki egyet gyorsan, olyan atyaifélét, tudod. Múltkor már a rohadt szamárnak is letéptem a farkát, nem tudom minek kell velem baszakodni. Elvettem tőle a 3 eurot, mert ugye a pagony már eurozónába van. Szóval elvettem a pénzt, még toltam egy fingszószt a pofájába a cigónak, és otthagytam, pár óra múlva azt se fogja tudni hogy narancssárgán feketecsíkos, vagy feketén narancssárgacsíkos. Jó ez szar volt… Utána beugrottam nyúlhoz, betéptünk mint a szemét, össze is szólalkoztunk, majd megtaláltam a fűrészelt csövűjét. Több se kellett elkezdtem kommandósat játszani, aflabravo sixtyfour-sixtynine, nyúl on the first floor. Kiugrottam az ajtó mögül, hasravágtam magam, célbavettem nyulat, aki ezen már sikítva röhögött és lelőttem. Nem akartam megölni, de sikerült, mindenesetre akkor és ott kurvavicces volt, hasonfekve röhögtem vagy félórát, majd kezdtem ráébredni mit is tettem valójában. Teljesen magamba zuhantam, nem tudtam mitévő legyek, ráadásul kopogtak is… Kinyitom, és egy rohadt kenguru állt az ajtó előtt, mondom te mi a faszt keresel itt az erdőben?!?! Ilyet szól az FBI küldte, ja mondom akkor a kurva anyád, berántottam az ajtót, majd jól megrugdostam, fejére szartam, széttéptem megettem. Mondom jó nekem levegő kell, feltéptem az ajtót, majd úgy csuromvéresen elkezdtem rohanni, de 40 hold nem olyan nagy ám, szembetalálkoztam a malackával, aki szerencsére mivel életképtelem magától szörnyethalt. Futottam egészen a pagony széléig, ahol is leültem egy faalá. Eltelt pár perc, majd a domb alján valami pirosat véltem felfedezni, kicsit később kiderült hogy egy lufi, amit az a nyomorult lóbelt fogott. Odaér, kérdezi hátte mitcsinálsz itt csurom véresen? Elmondtam neki mindent zavarodottságomban, majd felálltunk, megfogta a kezem, és elkezdtünk elsétálni drámaian egy fa alatt. Eközben nekem azon járt a fejem, mitévő legyek, hiszen elmondtam neki mindent, milesz ha köpni fog… Mentünk tovább, majd turkáltam a nem létező zsebemben. ahol találtam egy műanyag gyorskötözőt, azonnal össze is állt a terv. Mondom várjál robika kicsit kikötődött a cipőfűzőm, mondja jó majd érj utol. Szegény baromnak nem esett le, hogy nincs cipőm… Mögé kerültem, rávetettem magam, majd megfojtottam a műanyag szarral. Gondosan elrejtettem tetemét, majd elhagytam a helyszínt és hazafelé vettem az irányt. Otthon fel-alá mászkáltam, nem tudtam magammal mit kezdeni, ledöglöttem az ágyba mikor egyszer csak iszonyatos robajjal beszakadt az ajtó, kommandósok vetették rám magukat, majd a fényben ami a néhai ajtóm helyén szűrődött be, megjelent egy árny. Hát nem az a tetves kenguruméretű bagoly volt?! Elfelejtettem, hogy ez az ótvar is itt lakik, látott is mindent és jó spicli módjára felnyomott a jardnál… Remélem szép sittet rajzolnak nekem, mézzel meg mindennel…

Over and out

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.