I’m still here, and ready to set the world on fire

Badumm tsssss. Very viszlát, mi ez? Így van, még mindig élek, még mindig létezik a blog, és most kap egy posztot is. Mint eddig oly sokszor most se vagyok teljesen tudatában annak, hogy mit is fogok ide bele írni igényesen, betűk-szavak-mondatok segítségével, de majd folyamatában elválik.

Hogy mi is van velem? Ez szerintem senkit nem érdekel, akit igen, azzal úgyis beszélek. Gyakorlatilag meló és züllés keveréke, de többnyire meló. A múlthetet sikerült meghúznom mindenféle szeretetfelhővel meg ilyenekkel, de az most nem lényeg, néha lehet ilyen is. NÉHA. De már ezért is volt egy kis bűntudatom. Whatever. A munkában most 90%-ban autistákkal hoz össze a sors. Volt olyan aki 35 ezres objektív miatt megfenyegetett, hogy bejön, és legyünk legalább öten, mert akkora balhét csinál. Mondtam neki, hogy szerintem nem kellünk öten, és persze azóta is jön. Egyébként az az arc szegény fogyatékkal élhetett, oké értem én, hogy elcsúsztunk a beszerzéssel, de shit happens. Persze aznap mikor fenyegetett 4 telefont vettem fel mindössze, ebből kétszer vele beszéltem. Szeretnék köszönetet mondani Murphy a kurva anyád. Eleve mi csak azt tudjuk lekommunikálni a kedves ügyfelekkel, amit mi kapunk a beszállítótól. Csak ezzel az a baj, hogyha a beszállító mond mondjuk egy csütörtököt, mi ezt elmondjuk az ügyfélnek, de a beszállító közben beint, hogy legyen inkább köv hét közepe, akkor nyilván mi vagyunk a szemetek. Ezzel sincs akkora gond, csak annyira leszarom a rinyálásukat, hogy elmondani nem tudom. Itt is van aki kussban, türelmesen kivár, mert mondjuk vágja hogy is működik ez az egész, és van aki naponta betelefonál, mert szerinte akkor hamarabb megjön a szara. A fenn említett illető is ilyen volt. Betelefonált először, mondja hogy igérgetés stb, elmondtam neki, hogy ez egy fucked up szitu, bocs a csúszásért, de nem tudok vele mit csinálni, én csak infot továbbítok. Akkor is már megjegyezte mi ez a stílus. Kb így kezdte a beszélgetést: mit képzelünk mi magunkról, hogy azt írtuk neki, hogyha sürgős az átvétel, akkor jöjjön be érte, ő vidéken lakik, mi az hogy jöjjön be érte. Megnéztem a rendelést, pesti cím volt megadva, mondom uram, lehet a kolegámat az ön által megadott cím zavarta össze, ami pesti. De hát én vidéken lakom. Ja, mi meg ezt kitaláljuk. (házhozszállítás volt, de pesti szállítási címmel… your argument is invalid) Ekkor kaptam meg, hogy milyen stílus, ő meg ezt nem szereti, mondom én meg nem szeretem ha így kezdjük a beszélgetést. Na ezek után eltelt pár nap, pénteket mondott a beszállító, délelőtti órákat. Persze csúsztak. Délben felhív, mondom már úton van, de valószínűleg 4-f5 fele fog megérkezni, ezt itt tök normálisan fogadta. Visszahív háromkor, akkor már kicsit indulatosabb volt, mondja hogy én megígértem neki, hogy 3. Mondom itt senki nem ígért semmit, a beszállító eleve 4-f5öt mondott, de most az is megdőlni látszik, valszeg nem lesz átvehető ma már sajnos. Hát hogy mit képzelünk, megígéri hogy 3 (a kurva anyádnak ígértem meg, ez a szám jelzi hányszor létesítettem vele szexuális kapcsolatot. tegnap.), mondom még mindig nem ígértem meg, és mondom szerintem a múltkor megbeszéltük, hogy csak infot tudok átadni, nem én találom ki, akármennyire meglepő, én nem élvezem ezeket a beszélgetéseket. Erre ilyet nyög be: szerintem igen, lerakja a telefont, és jót röhög a haverjaival, mondom uram, 1 éve beszélek ilyen ügyfelekkel, rég nem vicces. Erre, hogy akkor elmondja mi lesz, bejön, és ha hatig nem jön meg akkor botrányt csinál, legyünk vagy öten, itt már eléggé felbaszta az agyam, ekkor mondtam, hogy szerintem nem kellünk öten, de várjuk szeretettel. Azóta is. Ja és persze a szerződésre hivatkozott, amit szeretnék látni. Miért gondolják az emberek hogy az automata visszaigazolás az valamiféle szerződés?

Ezenkívül volt még egy madár aki 2 órát verte az asztalt, és tartott fel mindenkit, a semmiért. 72 órás cserére küldte vissza a gépet, mert hogy az szar, a fórumokon is megírták. Elküldtük gyártói szervizbe, szakvélemény: semmi baja. Nem fogta fel. Ezen kívül volt még egy hárpia nő, aki azt gondolta, hogyha veri a nyálát akkor beszerzünk neki olyan terméket ami nem elérhető, olyan áron mint a leakciózott raktáron lévő (hibáztunk egy kicsit itt, mert nem kék volt raktáron, hanem fekete, de tök mindegy, más azt mondja a kurvaéletbe és hazamegy).

Szóval melóban ennyi van, melón kívül a szokásos, kisebb-nagyobb összezördülések voltak mostanában, de túl fogja élni mindenki. Legyen nyár. Most. Ami még említésre méltó, az a nagyon magas színvonalú “játék” fácsén, hogy ki mennyi szart tud összeinni húzóra. Én szónélkül megiszom fél liter kakaót. Remélem most már vagyok valaki.

Over and out

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.