Monthly Archives: április 2016

DAS Vers

Sokat gondolkodtam, hogy posztoljam-e vagy maradjon privát, de úgy gondolom a két kis köcsög megérdemli. 😀 Akármilyen is lett, bőgtem mint egy kislány mikor megírtam, íme:

Dani kutya megérkezett,
Rögtön mindent széjjel szedett
Ez nem igaz, füllentettem
Nagyon okos volt a szentem

Nem sokra rá cica kellett,
Marcipán is megérkezett
Rettegett a nagy kutyától
Nem tudta még, pajtik mától

Az összhang megvan, baj nem lehet
Adok-kapok, mindig mehet
Legyen játék, legyen alvás
A két kópénak nem is kell más

Feladatot megoldotta,
Okos volt a bolond gomba
Egy idő után megunta
Szólhattam még, le se szarta.

Háta szétment, nem remegett
Rögtön macskát megkergetett
Pelenkás volt, én kis kutyám
Elhiheted, hiányzol ám

Menned kellett, engedtelek
De tudd, el nem feledlek
Boldog vagy már, bízom benne
Találkozunk, ha vége lenne

Nagy az űr mit hátra hagytál,
Pajtim voltál, drága szempár
Dani kutya, várj meg kérlek
Nem feledlek amíg élek

Over and out

DAS Áramszünet

Tegnap este békésen ültem a gép előtt, fél kilenc fele járhatott az idő, éppen a kiváló rocket leauge nevű játékot indítottam, amikor sötétségbe borult a lakás. Rögtön az ablakon kinézvén láttam, hogy nem csak a lakás, hanem a parkoló és konkrétan az egész panel caklipakli. Na mondom ez remek, csodálatos, elképesztő, ennél szebb estét el se tudtam volna képzelni. Kisvártatva a parkoló világítás visszajött, ezzel együtt a panel nem általunk lakott felében is fényárba borultak a lakások, de a mi “szárnyunk” még mindig a sötétség homályába bujdosott. Persze nem az egész, mert a lépcsőházban volt áram, a lakásokban nem. Rögtön beindult a közösségi élet, a felettünk lakó szomszéd (aki egyébként folyamatosan áztatja a fürdőszobát, de olyan szinten hogy pereg a festék, de a kérdésre, hogy mit óhajt tenni ellene, az a válasza hogy nincs nála semmi gond.. az hogy a kád körbe nincs kifugázva, ezáltal a fürdés közbeni kipacsálás mind a kád alatt landol, az az ő olvasatában nem számít gondnak, bézbóz ütő kell ide) rögtön a parkolóban üvöltözve kérdezgette végig az ablakon kilógó népet, hogy náluk van e áram (nem volt neki egyértelmű, hogy csak sötét ablakokat lát végig). Persze, van, csak szolidaritásból lekapcsoltam a villanyt te fasz. A másik meg mondja, hogy milyen érdekes, hogy ott van áram, itt meg nincs. Ez is valóban kurva érdekes, én is meglepődtem hogy 3 kerülettel arrébb volt áram, nem is értettem hogy lehetséges ez.

Körülbelül fél órát éltünk sötétben, azt hagyjuk hogy ezalatt hányszor próbáltam reflexből villanyt kapcsolni (számtalanszor), utána visszajött. Öröm, boldogság, gép be, segg lerak, 20 percet élvezi az áramot, majd bumm, ismét az egész ház és a parkoló sötétségbe borult, immáron nem is jött vissza részlegesen. 1 óra telt el így, majd a manók visszahozták az elektriszitit, benyomom a gépet, nincs net. Jó, router resi, nincs net. Gondolom a digi lépcsőházas elosztója azt mondta, hogy fuck it, im out, úgyhogy net nélkül 11 kor ültem a gép előtt és csak sírtam, úgy hogy senki meg ne hallja.

Ennek fényében elkezdtem nosztalgiázni, dózsás videók, régebbi képek sötöbö, mindenkiről találtam némileg kényelmetlen felvételt, már nem azért mert férfiszerelmet ábrázolnak, csak simán vállalhatatlan suhancok voltunk mai szemmel. Ettől függetlenül rég derültem ennyit, olyan hajnal egyig sikerült is elütni ezzel az időt. 😀 Good times.

Over and out